Az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) állítása szerint Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő az orosz csapatok ellen harcolt az első csecsen háborúban (1994-1995), és orosz foglyok kínzásában is részt vett. Közben Juncker Strasbourgban az európai határok sértehetlenségére hívta fel Moszkva figyelmét.
Az orosz nyomozóhatóság adatai szerint Arszenyij Jacenyuk több mint húsz éve legalább két csecsenföldi fegyveres összecsapásban vett részt. 1994. december 31-én Groznijban a Minutka téren, majd 1995 februárjában a csecsen főváros 9-es számú kórházánál harcolt az orosz csapatok ellen.
Az SZK vezetője a kormánylapban azzal is megvádolta Arszenyij Jacenyukot, hogy 1995. január 7-én Groznij Oktyabrszkij nevű kerületében orosz hadifogoly katonák kínzásában és kivégzésében is közreműködött. Állítólag ennek elismeréseként 1995-ben kitüntette Dzsohar Dudajev, az 1991 után Moszkvával szembeszegülő, néhai csecsen elnök.
Az orosz szövetségi nyomozó bizottság vezetője nem nyilatkozott arról, hogy kezdeményeznek-e büntetőeljárást az ukrán miniszterelnök ellen.
Basztrikin közlése szerint Jacenyuk 1995-ben újságírók egy csoportjával együtt tért vissza Ukrajnába Grúzián keresztül. A politikus a következő években gyakran feltűnt az Ukrán Nacionalisták Egyesülete-Ukrán Nemzeti Önvédelem (UNA-UNSZO) nevű nacionalista szervezet kongresszusain és más rendezvényein Kijevben.
Az ukrán kormány hivatalos internetes oldalán közölt életrajz szerint Arszenyij Jacenyuk 1974-ben a nyugat-ukrajnai Csernivciben született és 1992 és 1997 között szülővárosában működő Jurek kft. jogászcég elnöke volt.
Nem hivatalos, elviccelt válaszok
Kijev egyelőre nem hivatalosan reagált Basztrikin vádjaira.
Olha Lappo ukrán kormányszóvivő a Facebook közösségi oldalon azt javasolta az orosz vezetésnek, hogy vizsgáltassák meg a szövetségi nyomozó bizottság vezetőjének elmeállapotát. Basztrikin kijelentéseit pedig Joseph Goebbels náci német propagandaminiszter módszereihez hasonlította.
Arszen Avakov ukrán belügyminiszter - ugyancsak a Facebookon - humorral reagált a moszkvai vádakra. Meghívta Kijevbe Basztrikint, ahol - mint írta - csütörtökön együtt fogadhatnák a lengyelországi és szlovákiai látogatásáról visszatérő Jacenyukot, de addig is jó orvosokat ajánlott az orosz szövetségi nyomozó bizottság vezetőjének az ukrán belügyi klinikán. Hozzátette, hogy megismerteti Basztrikint egy ukrán parlamenti képviselővel, akinek "elegendő anyaga van arról, hogy Jacenyuk részt vett (Leonyid) Brezsnyev és (Jurij) Andropov (SZKP-főtitkárok) megölésében, valamint az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban is, japán oldalon".
Juncker az oroszoknak üzent
"Az európai országok biztonsága és határai érinthetetlenek. Szeretném, ha ez teljesen tiszta és érthető lenne Moszkva számára" - mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében, melyben áttekintette az Európai Unió helyzetét. "Lengyelország és a balti államok mellett valamennyi ország fontos tagja az uniónak és sosem, különösen krízishelyzetben nem gondolhatják azt, hogy nem vagyunk mellettük. Kötelességünk, hogy mindenkinek segítsünk" - tette hozzá.
Az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szakadár csoportok tevékenysége és a Krím Moszkvához csatolása rosszul érinti a keleti tagországokat. Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország attól tart, hogy Oroszország újból befolyást kíván szerezni a térség felett, mint a hidegháború idején. Juncker megerősítette, hogy tudniuk kell ezeknek az országoknak, hogy "a szolidaritás nem üres szó. Ott vagyunk és ott leszünk akkor is, ha egyszer szükség lenne rá."
Beszéde szerint, amíg az EU fenntartja az Oroszország elleni szankciókat, addig sem zárja be kapuit Moszkva előtt, ha az erőfeszítéseket tesz az eddig közel nyolcezer életet követelt konfliktus megoldására. Európának továbbra is hangsúlyoznia kell, hogy a válságért nagy árat kell fizetni, ahogy azt is, hogy elkötelezett a probléma megoldásában.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók érvényessége január végén lejár.
Az EU-nak nincs saját hadserege, ezért a védelmi tevékenység kizárólag nemzeti felelősség, noha Juncker már hosszú ideje támogatója egy európai hadsereg létrehozásának. Beszédében hozzátette: a tagországoknak magabiztosabb külpolitikát kellene folytatniuk, hogy hatékonyabban vehessenek részt az olyan konfliktusok megoldásában is, mint a szíriai vagy a líbiai, melyek közvetlenül érintik Európa biztonságát és jólétét.
