Bár a választás végeredménye a levélszavazatok, az átjelentkezők és a külföldön voksolók szavazatainak folyamatban lévő feldolgozása miatt még nem hivatalos, a jelenleg rendelkezésre álló adatokból is leszűrhető az öt legfontosabb tény az április 8-i parlamenti választásokról, figyelmeztet a Nézőpont Intézet.
Minden korcsoportban a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb
A Nézőpont Intézet választás napján készített közvélemény-kutatása alapján minden korcsoportban, így a 18-29 évesek között is, a Fidesz-KDNP a legnépszerűbb párt. Míg a kormánypártokra 38 százalék szavazott a legfiatalabb korcsoportból, addig a Jobbikra csak 31 százaléknyian. A többi korosztályban egyik párt sem tudta megközelíteni a Fidesz-KDNP népszerűségét, a 30-39 évesek között 56, a 40-49 évesek között 48, az 50-59 évesek között 54, a 60 év felettiek között pedig 45 százaléknyi voksot kaptak az újraválasztott kormánypártok. Az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció listájára az idősebb generáció tagjai szavaztak nagyobb arányban, míg a Jobbik és a Momentum listájára inkább a fiatalabbak.
Magyarország nem szakadt ketté, a Fidesz-KDNP Budapesten is erős
A listás szavazatokat összesítve a Fidesz-KDNP Budapesten is a legnagyobb párt, nem igaz, hogy Budapest valamely ellenzéki erő fellegvára lenne, emeli ki a Nézőpont, amely arra figyelmeztet: a kormánypártok, nagy előnnyel, 38,3 százalékot szereztek a fővárosban, így pontosan 20 százalékponttal múlták felül a második helyezett MSZP-Párbeszédet. A harmadik helyen 12,9 százalékkal a Jobbik, míg negyedikként 10,6 százalékkal az LMP futott be. A kormánypártok egyéni képviselőjelöltjei is hasonló arányban kaptak szavazatokat, a polgárok 38,7 százaléka támogatta őket. Elmondható tehát, hogy Magyarország nem szakadt ketté, a Fidesz-KDNP Budapesten is jelentős szavazóbázissal rendelkezik.
Nem a választási rendszernek köszönhető az ellenzék veresége
A választást követően az ellenzék részéről az is elhangzott kritikai észrevételként, hogy vereségükhöz nagyban hozzájárult a választás egyfordulós lebonyolítása. A Nézőpont azonban arra figyelmeztet: az egyfordulós választás bevezetésével Magyarország valójában egy európai trendhez csatlakozott, a kontinensen ugyanis Franciaország kivételével minden országban, például Németországban és Nagy-Britanniában is, egyfordulós választásokat tartanak. Az egyfordulós választással szemben valójában politikai motiváció miatt hangzanak el kritikai észrevételek. Sokan úgy vélik, hogy egy esetleges második forduló lehetőséget teremtett volna a kormánypártokkal szemben fellépő különböző ellenzéki erőknek a szervezettebb választási koordinációra. Erre azonban az első forduló előtt is minden további nélkül lehetősége lett volna e politikai szereplőknek, például egy szervezett előválasztás keretében. Ennek elmulasztásáért sem a kormánypártok, sem a választási rendszer nem tehető felelőssé. A Fidesz összesen 52, 50 százalék feletti egyéni választókerületi győzelme tovább csökkenti a totális visszalépés vagy koordináció, esetleg az egységes ellenzék sikerébe vetett reményt. Ezek ugyanis a kormánypárt abszolút többsége ellen nem jelenthettek volna segítséget, így egy kétfordulós választáson, ha a Fidesz a maradék 54 választókerületet el is veszíti, abban az esetben is nagy valószínűséggel meg lett volna a kormánypárt abszolút többsége.
Szavazótáborának számát kizárólag a Fidesz-KDNP tudta érdemben növelni
Ha a listás szavazás hazai eredményeit vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy szavazóbázisának jelentős növelésére kizárólag a kormánypártok voltak képesek - emeli ki a Nézőpont. Míg 2014-ben 2,1 milliót meghaladó belföldi listás eredményt produkáltak, addig idén április 8-án több mint 2,6 millió voks érkezett belföldről a FIDESZ-KDNP listájára. A kormánypártok majdnem 400 ezres bővülésével szemben a Jobbik országos listájára idén 1,028 millió szavazat érkezett belföldről, amely szinte pontosan megegyezik a 4 évvel ezelőtti 1,018 milliós adattal. A Jobbikhoz hasonlóan a baloldali-zöld spektrum támogatottsága is érdemben változatlan maradt 4 év alatt: 2014-ben a baloldali összefogás és az LMP listáira összesen 1,558 milliónyian szavaztak belföldről, 2018-ban pedig 1,494 millióan támogatták belföldről az MSZP-P, a DK, a Momentum, az Együtt és az LMP listáinak valamelyikét.
