"Evidencia" a kapcsolat az iszlám radikalizmusa, illetve a tömeges bevándorlást kihasználó radikális iszlám szervezetek, vagyis a terrorizmus között - jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
A szakértő szerint további biztonsági kockázatot jelent, hogy a korábbi években jelentős számban érkeztek Boszniába - szaúdi finanszírozással - iszlám radikálisok, akik a balkáni országból majdnem szabadon utazhatnak az Európai Unió területére.
Ők olyan hegyi falvakban élnek, ahová még a bosnyák rendőrök se mernek bemenni - tette hozzá az M1 aktuális műsorában.
Horváth József úgy vélekedett: amíg az észak-afrikai és a szubszaharai térségben nem stabilizálják az államokat, amíg nem szorítják vissza a régióban a szervezett bűnözést, a korrupciót és az iszlám radikalizmust, addig nem apad el az Európai Unió felé tartó emberáradat.
Hatezer migráns távozott Boszniából Horvátországba
Hatezer illegális bevándorló távozott Bosznia-Hercegovinából Horvátországba tavaly év vége óta - közölte Slobodan Ujic, a boszniai idegenrendészet igazgatója szerdán a SRNA boszniai szerb hírügynökségnek nyilatkozva.
Boszniában máig 9730 migránst regisztráltak, közülük 7958-an jelezték, hogy nemzetközi védelmet kérnek, de csak 700-an nyújtottak be menedékkérelmet, amelyek közül egyet sem hagytak jóvá a boszniai hatóságok - hangsúlyozta Ujic.
A legtöbben, 3500-an, Pakisztánból érkeztek. Az utóbbi hetekben főleg az irániakkal van probléma - magyarázta az igazgató. Szerbia ugyanis, mint emlékeztetett, vízumliberalizációt vezetett be Iránnal szemben, így ezek az emberek teljesen legálisan, repülővel érkeznek Teheránból Belgrádba, majd ezt követően eldobálják személyes okmányaikat, és illegálisan lépnek be Boszniába, ahonnét Nyugat-Európába akarnak tovább menni.
A migránsok többségében a horvát határ menti Una-Sanai kantonban vannak, Bihac és Velika Kladusa környékén, különböző parkokban és romos épületekben vertek sátortábort.
Ujic szerint Bosznia-Hercegovinának az emberek gyors áthaladását kellene biztosítania az Európai Unióba, nem pedig fogadóközpontokat kiépítenie, amit a pénzügyi nehézségek miatt nem is tud megtenni.
Szlovénia nemrég azzal vádolta Horvátországot, hogy nem védi kellően a boszniai-horvát határt, ezért a migránsokat a szlovén hatóságok tartóztatják fel szlovén területen. A horvát belügyminisztérium nem közöl adatokat arról, hogy hány illegális bevándorlót tartóztattak fel, és hányat toloncoltak vissza Boszniába. Ezzel szemben a szlovén hatóságok naprakész adatokat tesznek közzé a migránsokról a szlovén belügyminisztérium honlapján. A horvát sajtó szerint ezek az adatok rácáfolnak Zágráb azon állítására, miszerint a horvát rendőrök hatékonyan védik a határt.
Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat valamivel több mint két évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, s náluk akarnak menedéket kérni.
Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többnyire Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba.
