A NASA 2026 októberében újabb bolygókkal bővítette a Naprendszeren kívüli világok nyilvántartását. A csillagászok olyan égitesteket vizsgálnak, amelyeken elképzelhető a folyékony víz jelenléte, sőt bizonyos bolygók légkörében már az élet szempontjából érdekes molekulákat is azonosítottak.
Bár földön kívüli életet egyelőre sehol sem sikerült bizonyítani, a kutatók ma már olyan technológiával rendelkeznek, amely néhány évtizeddel ezelőtt még a tudományos fantasztikum világába tartozott.
Több ezer idegen világot fedeztünk fel és ez még csak a kezdet
Az emberiség évezredeken át kizárólag a saját Naprendszerének bolygóit ismerte. A csillagászok feltételezték, hogy más csillagok körül is keringhetnek égitestek, ám ezt sokáig nem tudták bizonyítani.
Mára gyökeresen megváltozott a helyzet.
A NASA hivatalos nyilvántartásában 2026. október 15-én már 6451 megerősített exobolygó szerepelt. Október 8-án egyetlen frissítéssel hetven új bolygó került a katalógusba, a TESS űrtávcső által felfedezett, megerősített égitestek száma pedig meghaladta az ezret.
A kutatók szerint azonban ezek csupán töredékét jelentik a Tejútrendszerben létező bolygóknak.
Galaxisunkban több százmilliárd csillag található, amelyek jelentős része körül bolygók is keringhetnek. Elképzelhető tehát, hogy több százmilliárd olyan világ létezik, amelyről egyelőre semmit sem tudunk.
De vajon melyiken lehet élet?
A bolygó, ahol mindössze 28 napig tart egy év
Az egyik különösen érdekes égitest a TOI-700 e, amelynek mérete közel áll a Földéhez. A bolygó egy vörös törpecsillag körül kering és mindössze 27,8 földi nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot körülötte. Vagyis miközben nálunk még egy hónap sem telik el, ott már egy újabb év kezdődik.
A TOI-700 e különlegessége azonban nem csupán a rövid keringési idő.
A bolygó csillagának úgynevezett lakhatósági zónájában helyezkedik el. Ez az a térség, ahol megfelelő légköri viszonyok mellett a felszínen folyékony víz is létezhet.
A tudósok szerint a víz jelenléte az általunk ismert élet egyik alapvető feltétele.
Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy a TOI-700 e rendelkezik-e megfelelő légkörrel, van-e rajta víz vagy kialakulhattak-e biológiai folyamatok.
Hét bolygó egyetlen csillag körül, akár több is lakható lehet
A Földtől körülbelül 40 fényévre található TRAPPIST-1 bolygórendszer az űrkutatás egyik legizgalmasabb célpontja. Egy viszonylag kicsi, hűvös csillag körül hét, nagyjából Föld-méretű kőzetbolygó kering. Közülük három a lakhatósági zónában található.
Egyes bolygókon elképzelhető, hogy mindig ugyanaz az oldaluk fordul a csillag felé. Ebben az esetben az egyik féltekén állandó nappal, a másikon örök éjszaka uralkodhat.
Első hallásra nehéz elképzelni, hogyan maradhatna fenn ilyen körülmények között élet. A kutatók azonban nem zárják ki, hogy megfelelő légkör esetén a hőmérséklet-különbségek mérséklődhetnek. A James Webb-űrtávcső jelenleg is segít vizsgálni a rendszer bolygóinak légköri tulajdonságait, de az élet jelenlétére utaló bizonyítékot eddig nem találtak.
Megtalálhatták az idegen élet egyik első kémiai nyomát?
Az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott felfedezése a K2-18 b nevű exobolygóhoz kapcsolódik. A Földtől mintegy 120 fényévre található égitest légkörében a James Webb-űrtávcső metánra és szén-dioxidra utaló jeleket azonosított.
A kutatók emellett felvetették egy rendkívül érdekes molekula, a dimetil-szulfid jelenlétének lehetőségét is. Ez azért különleges, mert a Földön a légköri dimetil-szulfid jelentős része tengeri mikroorganizmusok tevékenységéhez kapcsolódik. A felfedezés lehetősége óriási érdeklődést váltott ki.
Vajon egy másik bolygón is élő szervezetek termelhetik ezt az anyagot?
A tudósok óvatosságra intenek. A molekula kimutatása egyelőre vitatott, ráadásul megfelelő körülmények között élettelen kémiai folyamatok is létrehozhatnak hasonló vegyületeket. A K2-18 b tehát nem bizonyítottan lakott világ, de jól mutatja, milyen közel kerülhetünk a földön kívüli életre utaló jelek vizsgálatához.
Hogyan vizsgálhatunk meg egy bolygót több száz fényévnyi távolságból?
A modern űrkutatás egyik legnagyobb eredménye, hogy a távoli bolygók vizsgálatához nem feltétlenül kell űrszondát küldeni hozzájuk. Amikor egy bolygó elhalad saját csillaga előtt, a csillag fényének egy része áthaladhat a bolygó légkörén.
A különböző gázok meghatározott hullámhosszú fényt nyelnek el, amit a James Webb rendkívül érzékeny műszerei képesek kimutatni. Így a kutatók következtethetnek arra, hogy egy távoli világ légkörében milyen molekulák találhatók.
Ez azért jelentős, mert az élet első bizonyítékát talán nem egy idegen élőlény közvetlen megfigyelése jelenti majd, hanem egy bolygó légkörének olyan kémiai összetétele, amelyet rendkívül nehéz lenne biológiai folyamatok nélkül megmagyarázni.
Ha ennyi bolygó létezik, akkor hol vannak a többiek?
A világegyetem körülbelül 13,8 milliárd éves. Ez idő alatt megszámlálhatatlan csillag született, bolygórendszerek alakultak ki, és számos világon akár évmilliárdokon keresztül fennállhattak az élethez szükséges feltételek.
Mégsem rendelkezünk egyetlen tudományosan megerősített bizonyítékkal sem arra, hogy a Földön kívül élet létezne. Ez a különös ellentmondás kapcsolódik a híres Fermi-paradoxonhoz. Ha a világegyetem ilyen hatalmas és ennyi bolygó létezik, akkor miért nem találkoztunk még más civilizációkkal?
Talán az élet kialakulása rendkívül ritka.
Az is lehet, hogy egyszerű élőlények sok helyen kialakulnak, de az értelmes civilizációk csak kivételes esetekben jelennek meg és természetesen az sem kizárt, hogy egyszerűen túl rövid ideje keressük őket.
Lehet, hogy a legnagyobb felfedezés még előttünk áll
A NASA októberi eredményei ismét arra emlékeztetnek, milyen keveset tudunk még a világmindenségről. Miközben újabb és újabb bolygókat fedezünk fel, egyetlen tény változatlan, hogy jelenleg a Föld az egyetlen ismert égitest, amelyen bizonyítottan létezik élet.
Ez önmagában is különlegessé teszi otthonunkat.
Hiszen a folyékony víz, a megfelelő légkör, a kedvező hőmérséklet és az élet fennmaradásához szükséges körülmények olyan együttest alkotnak, amelynek gyakoriságát egyelőre nem ismerjük. Talán egyszer egy távoli csillag körül keringő bolygón olyan bizonyítékot találunk, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy az élet nem kizárólag a Föld sajátossága.
És ha eljön ez a nap, az emberiség történetének egyik legnagyobb kérdése végre választ kaphat. Nem az lesz többé a rejtély, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, hanem az, hány másik világban kezdődhetett el az élet története.
