A titkos konklávé, amely tavaly májusban Leó pápát választotta meg a katolikus egyház fejévé, félbeszakadt. A 133 bíboros egyikénél mobiltelefont találtak, ami hatalmas biztonsági rés. – derül ki egy vasárnap megjelent könyvből.
Miközben a klerikusok az első szavazásukra készültek a vatikáni Sixtus-kápolnában, amelyet zavaróberendezéssel szereltek fel a külső kommunikáció megakadályozására, a biztonsági tisztviselők aktív mobilkapcsolat jelét észlelték.
A kardinálisok hitetlenkedve nézték egymást, majd az egyik idősebb pap rájött, hogy a zsebében van a telefonja, és átadta azt – áll a két régóta a Vatikánban dolgozó tudósító új könyvében, a „The Election of Pope Leo XIV” (XIV. Leó pápa megválasztása) című műben.
A könyv nem nevezi meg a bíborost, és nem utal semmilyen indítékra a telefon megtartására, csupán annyit ír, hogy a pillanat „zavarba ejtette és megrázta”.
A jelenet „még egy filmben is elképzelhetetlen volt, és a modern konklávék történetében még soha nem fordult elő” – írták a szerzők, Gerard O'Connell és Elisabetta Pique.
Az egyik ilyen film, a 2024-es sikerkassza „Conclave”, egy kitalált pápaválasztás során bonyolult intrikahálót ábrázolt. A tavalyi, példátlan telefonfelfedezés a maga módján még megdöbbentőbb volt, mint bármi, amit az a film ábrázolt, mondta O'Connell a Reutersnek.
„A valóság (volt) jobb, mint a fikció” – mondta.
A konklávén részt vevő papok fogadalmat tesznek, hogy nem kommunikálnak a külvilággal, és átadják telefonjaikat és minden más kommunikációs eszközüket a több napig is eltartható eljárás idejére.
A Vatikáni Sajtóiroda nem reagált a könyvről szóló kommentárkérésre, amely a világ egyik legtitkosabb választásának kulisszái mögötti részleteket tárja fel.
A bíborosok május 7-8-án kétnapos konklávén találkoztak, amelyre a világ figyelmének középpontjában álltak, hogy megválasszák Ferenc pápa utódját, aki áprilisban hunyt el, miután 12 éven át vezette az 1,4 milliárd tagot számláló egyházat.
Az akkori találgatások nagy része arra a lehetőségre összpontosított, hogy a bíborosok Ázsiából vagy Afrikából választanak új pápát, tekintve, hogy a konklávé a történelem földrajzilag legváltozatosabb volt , 70 ország klerikusainak részvételével.
A könyv szerint azonban ezekből a régiókból egyetlen jelölt sem kapott jelentős támogatást, amely most először hoz nyilvánosságra a bíborosok szavazatainak részleteit a részt vevő klerikusokkal készített interjúk alapján.
Bár a kardinálisoknak szigorúan tilos a konklávé titkos szavazásának részleteit a leendő pápa engedélye nélkül nyilvánosságra hozni, az újságírók gyakran szedik ki lassan az információkat a papoktól az azt követő években.
A könyv szerint két jelölt azonnal kiemelkedett a konklávéban.
Az egyik az olasz Pietro Parolin bíboros volt, aki régóta a Vatikán tisztviselője, és akit sok média a legesélyesebb jelöltnek tartott. A másik az amerikai Robert Prevost bíboros volt, aki a katolikus egyház körén kívül szinte ismeretlen volt, de végül Leo pápaként, az első amerikai pápaként került a trónra.
A konklávé első szavazásán, amelyet május 7-én este tartottak, Prevost már 20-30 szavazatot kapott, ami a könyv szerint szokatlanul nagy szám.
A filippínó Luis Antonio Tagle kardinális, akit szintén esélyesnek tartottak a választás előtt, a konklávén mindössze 10 szavazatot kapott.
A május 8-án délután tartott negyedik szavazáson Prevost 108 szavazattal nyert. A könyv szerint Tagle Prevost mellett ült, amikor a végső szavazatokat számolták, és a leendő pápának köhögéscsillapítót ajánlott fel, hogy megnyugtassa a torkát.
