Régóta kihalt óriásteknős-fajt telepítettek vissza egy galápagosi szigetre

Az óriásteknősök stratégiai fontosságú szerepet töltenek be a sziget ökoszisztémájában: segítenek a magok szétszórásában, jelenlétük szabályozza a növényzetet, és elősegíti a természetes élőhely regenerálását - emelte ki a tárca pénteken.

A 8 és 13 év közötti hüllők szabadon engedését a szigeten a téli évszak első esőihez igazították. Ezeket a nagy és erős példányokat kifejezetten a Floreana-szigeti visszatelepítéshez válogatták össze. Elég fejlettek ahhoz, hogy megvédják magukat a szigetre betelepült más állatokkal, péládul a patkányokkal és a macskákkal szemben - mondta el Fredy Villalba, a Galápagosi Nemzeti Park tenyésztőközpontjának igazgatója.

Kétszáz éve Floreana-szigeten nagyjából 20 ezer óriásteknős élhetett. A bálnavadászat, az erdőtüzek pusztítása és az emberi kizsákmányolás következtében azonban a faj végül teljesen kihalt a szigeten. A tudósok most olyan állatokat telepítenek vissza, amelyeknek genetikai állománya jelentős részben megegyezik a kihalt óriásteknős-alfajéval.

Washington Tapia biológus kiemelte, hogy itt nem egyszerűen az állatok számáról van szó, hanem egy eltűnt vérvonal helyreállításáól, ezért is létfontosságú, hogy genetikai szempontból nagy mértékű legyen az egyezés.

Floreana-sziget a Galápagos-szigetcsoport legdélebbi pontja. A Csendes-óceán közepén, a dél-amerikai kontinens partjaitól mintegy 1000 kilométerre fekvő vulkanikus szigeten nagyjából 200 ember él. Rajtuk kívül az új óriásteknősöknek flamingókkal, iguánákkal, pingvinekkel, sirályokkal és héjákkal kell majd osztozni a területen. Boldogulniuk kell azonban több, ember által betelepített nem őshonos állatfajjal is, például patkányokkal, macskákkal, disznókkal és szamarakkal, amelyek veszélyt is jelenthetnek az új lakókra.

Az ENSZ 1978-ban nyilvánította a természeti világörökség részének a Galápagos-szigetcsoportot, ahol nagy számban élnek olyan szárazföldi és tengeri állatok, amelyek a Földön sehol máshol nem fordulnak elő. Floreana-szigeten már tíz éve dolgoznak a tudósok 12 további őshonos állat visszatelepítésén. Az ecuadori kormány a szigeten 2023-ban kutatóközpontot hozott létre, ahol tanulmányozhatják a visszatelepítendő állatfajokat. Ugyanebben az évben mintegy egymilliárd dollárt elengedtek a dél-amerikai ország külkereskedelmi adósságából cserébe azért, hogy Ecuador 450 millió dollárt fordított a galápagosi fajmegőrzési programokra.