Montázs
A világ egyik legrejtélyesebb könyve
Bár számos elmélet született eredetéről és jelentéséről, máig nincs általánosan elfogadott magyarázat
A kézirat felfedezése
A könyvet 1912-ben találta meg Wilfrid Voynich lengyel származású könyvkereskedő egy olasz jezsuita kolostorban. A kézirat róla kapta a nevét, bár maga a mű jóval korábban keletkezett. A radiokarbon-vizsgálatok szerint a pergamen a 15. század elejéről származik.
A kézirat jelenleg a Yale Egyetem könyvtárában található és szabadon tanulmányozható digitális formában is.
A különös tartalom
A Voynich-kézirat több mint 200 oldalt tartalmaz, tele ismeretlen írásjelekkel és furcsa illusztrációkkal. A kutatók általában több tematikus részre osztják:
- Botanikai szakasz: ismeretlen, gyakran fantáziadús növényábrázolások
- Csillagászati rész: zodiákus-ábrák és kozmikus diagramok
- Biológiai szakasz: nőalakok fürdőző jelenetekben
- Gyógyszerészeti rész: növényi kivonatok és edények
A rajzok részben középkori stílusjegyeket hordoznak, ugyanakkor több növény nem azonosítható egyetlen ismert fajjal sem.
A megfejtetlen írás
A kézirat legnagyobb rejtélye az írásrendszer. A szöveg látszólag természetes nyelv szerkezetét mutatja: ismétlődő szavak, szabályos mintázatok és mondatszerű struktúrák figyelhetők meg. Ugyanakkor egyetlen ismert nyelvvel sem egyezik.
Kriptográfusok, köztük a második világháborúban az Enigma-kódot feltörő szakemberek is próbálkoztak a megfejtéssel, sikertelenül. A modern mesterséges intelligencia algoritmusai sem tudtak egyértelmű áttörést elérni.
Lehetséges magyarázatok
Titkos kód
Egyes elméletek szerint a kézirat egy titkosított tudományos vagy orvosi mű. A középkorban gyakran rejtjelezték az értékes tudást.
Ismeretlen vagy mesterséges nyelv
Más kutatók úgy vélik, hogy a szöveg egy elveszett nyelvet vagy mesterségesen alkotott rendszert használ.
Ügyes hamisítvány
Létezik olyan elképzelés is, hogy a kézirat egy korabeli átverés, amelyet azzal a céllal készítettek, hogy értékes relikviaként adják el. A radiokarbon-dátumozás azonban megerősíti a pergamen korát, így ha hamisítvány, akkor is rendkívül kifinomult.
Miért ennyire nehéz megfejteni?
A sikeres kódfejtéshez gyakran szükség van párhuzamos szövegre vagy ismert kulcsra. A Voynich-kézirat esetében egyik sem áll rendelkezésre. Ráadásul a szöveg nem tartalmaz egyértelmű tulajdonneveket vagy ismert történelmi hivatkozásokat, amelyek kapaszkodót jelenthetnének.
A nyelvi statisztikai elemzések azt mutatják, hogy a szöveg nem véletlenszerű karakterhalmaz, hanem belső szabályszerűségekkel rendelkezik.
A modern kutatás
A digitális technológia új lendületet adott a vizsgálatoknak. Képfeldolgozó és nyelvi modellek segítségével próbálják azonosítani a mintázatokat. Egyes kutatók feltételezik, hogy a kézirat több nyelv keveréke vagy egy kódolt latin szöveg.
Mindeddig azonban egyik elmélet sem bizonyult meggyőzőnek.
A rejtély vonzereje
A Voynich-kézirat nemcsak tudományos kihívás, hanem kulturális jelenség is. A megoldatlanság romantikája inspirálja az írókat, filmkészítőket és amatőr kódtörőket. A könyv emlékeztet arra, hogy a történelem még mindig rejt titkokat.
A Voynich-kézirat a világ egyik legrejtélyesebb dokumentuma. Eredete a 15. századra nyúlik vissza, tartalma és nyelve azonban máig megfejtetlen. Bár számos elmélet létezik, titkos kód, elveszett nyelv vagy ügyes átverés, de egyik sem bizonyított.
A kézirat talán egyszer feltárja titkait, de addig is a tudomány és a képzelet határán lebegő rejtélyként marad fenn, amely továbbra is kihívás elé állítja a kutatókat.
