Titkos bázis vagy természetes égitest?

Valóban sötét?

A Hold mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Ezt árapály-kötöttségnek nevezik: a Hold forgási ideje megegyezik a Föld körüli keringési idejével. Emiatt az egyik oldalát soha nem látjuk közvetlenül.

Fontos azonban tisztázni: a „sötét oldal” nem állandóan sötét. A Nap ugyanúgy megvilágítja, mint a Föld felé néző oldalt csak mi nem látjuk innen. Helyesebb kifejezés a „Hold túlsó oldala”.

Miért olyan különböző a két oldal?

A Hold Föld felé néző oldala nagy, sötétebb síkságokkal úgynevezett mare-területekkel rendelkezik, amelyeket ősi lávafolyások alakítottak ki. Ezzel szemben a túlsó oldal sokkal hegyesebb, kráterekkel sűrűbben borított.

A tudósok szerint ennek oka a Hold belső szerkezetének aszimmetriája lehet. A Föld gravitációs hatása és a Hold kialakulásának körülményei hozzájárulhattak a különbségekhez. Ugyanakkor a pontos mechanizmus még nem teljesen tisztázott.

Az első pillantás a túlsó oldalra

1959-ben a szovjet Luna–3 űrszonda készítette az első felvételeket a Hold túlsó oldaláról. A képek meglepték a tudósokat: a felszín jóval egyenetlenebb és kráterekkel borítottabb volt, mint a látható oldal.

Azóta több űrszonda – köztük a kínai Chang’e–4 – is landolt a túlsó oldalon, és részletes adatokat gyűjtött a geológiáról.

Mit nem tudunk még?

1. A belső szerkezet pontos részletei

Bár szeizmikus mérések és gravitációs adatok állnak rendelkezésre, a Hold belső felépítése még mindig nem teljesen ismert. Nem tudjuk pontosan, hogyan oszlik meg a hő és a sűrűség a két félteke között.

2. A kialakulás részletei

A legelfogadottabb elmélet szerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a fiatal Föld ütközéséből keletkezett. Ugyanakkor a túlsó oldal eltérő összetétele arra utal, hogy a kialakulási folyamat bonyolultabb lehetett.

3. Rádiócsendes zóna lehetősége

A Hold túlsó oldala árnyékolja a Föld rádiózaját. Emiatt ideális hely lehetne rádiócsillagászati megfigyelésekhez. A jövőbeli küldetések akár mélyűri rádióteleszkópokat is telepíthetnek ide, amelyek új információkat szolgáltathatnak az univerzum korai időszakáról.

Összeesküvés-elméletek

A „sötét oldal” kifejezés számos összeesküvés-elméletet inspirált. Egyesek szerint titkos bázisok vagy idegen struktúrák rejtőznek ott. Ezek az állítások azonban nem támaszthatók alá hiteles bizonyítékokkal.

Az űrszondák és műholdak által készített nagy felbontású képek nem mutatnak mesterséges objektumokat. A legtöbb ilyen elmélet a képzelet és a félreértelmezett fotók eredménye.

A jövő kutatásai

A Hold ismét az űrkutatás fókuszába került. Több ország és űrügynökség tervez új küldetéseket, sőt emberes bázis létesítését is. A túlsó oldal különösen értékes lehet tudományos szempontból.

A mintavételek és a mélyfúrásos vizsgálatok segíthetnek megérteni a Hold geológiai múltját, ami a Föld korai történetére is fényt deríthet.

A Hold „sötét oldala” nem titokzatos árnyékvilág, hanem a túlsó félteke, amelyet a Földről nem látunk. Bár sok adat áll rendelkezésünkre, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a kialakulásáról, belső szerkezetéről és geológiai különbségeiről.

A misztikum részben abból fakad, hogy évszázadokon át rejtve maradt előlünk. Ma már űrszondák segítségével tanulmányozhatjuk, de a Hold továbbra is emlékeztet arra, hogy még a legközelebbi égitest is tartogathat meglepetéseket.