Montázs
150 éves rejtélyt oldottak meg a geológusok
Ezért folyik ez a folyó „felfelé”

A Utah államban található Green River már 150 éve foglalkoztatja a tudósokat, mivel folyása ellentmondani látszik a természet törvényeinek. Most egy kutatócsoport a „Journal of Geophysical Research: Earth Surface” folyóiratban megjelent tanulmányában azt állítja, hogy megfejtette a folyó logikátlanul tűnő útvonalát.
Útja során a folyó az Uinta-hegység láncolatán halad át, ahelyett, hogy más folyókhoz hasonlóan a lejtőt követné, és az akadályt megkerülve keresne magának utat. Ez rejtélyt jelent a geológusok számára, mert úgy tűnik, mintha a Green River felfelé folyna.
A földmozgás megváltoztatja a folyó medrét: ezért tűnik úgy, hogy a Green River „felfelé” folyik
Természetesen fizikailag lehetetlen, hogy egy folyó ellenszegüljön a gravitációnak és „felfelé” folyjon. De a különleges meder már régóta izgatja a tudósokat. A kutatócsoport szerint az ok egy ritka jelenség, az úgynevezett „litoszférikus csepp”.
Több millió évvel ezelőtt a földkéreg egyes részei a Uinta-hegység alatt mélyültek, ami a fölöttük lévő szárazföldek süllyedését is okozta. Ebben a fázisban a hegység nyilvánvalóan olyan alacsony volt, hogy a Green River áttörhette magát rajta. Amikor a föld később újra emelkedett, a folyó megtartotta régi medrét, és így „rögzült” a hegyek között - írja a focus.de.
Így fedezték fel a tudósok a litoszférikus cseppet
A kutatócsoport a „Journal of Geophysical Research” folyóiratban egy régi szeizmikus felvételeken alapuló felfedezéssel támasztotta alá elméletét. Körülbelül 200 kilométer mélységben, az Uinta-hegység alatt egy hideg, kör alakú zónát fedeztek fel, amelynek átmérője 50–100 kilométer. A tudósok szerint ez a hely azt ábrázolja, ami egy lecsepegett földkéregdarabból megmaradt: ez a bizonyítékuk a litoszférikus cseppre.
Nem ritkaság: a Green River egy antezedens folyó
A „Rivers Insight” szakértői portál szerint világszerte található néhány vízfolyás, amelynek útvonala sokáig tisztázatlan volt. Ma ezeket az eseteket a geológiában antezedens folyórendszereknek nevezik: itt a folyó már létezett, mielőtt a környező terület megemelkedett, például hegyképződés következtében. A folyó tehát egyre mélyebbre vájt magát a tájba, ahelyett, hogy egy „jobb” útvonalat választott volna.
Klasszikus példák erre a folyótípusra többek között az Indus, a Brahmaputra és a Satluj, amelyek részben átszúrnak néhány hegyláncot a Himalájában.
