Montázs

Egy fizikus biztos benne, hogy megtalálta Istent

46,5 milliárd fényévre tőlünk

Egy provokatív elméleti cikkében Michael Guillén elméleti fizikus azt állította, hogy ha az „Istent” abszolút, ősi információforrásként és oksági összefüggésként értelmezzük, amely az univerzumot irányítja, akkor a „helye”, fizikai értelemben, a kozmológiai eseményhorizont lehet – egy képzeletbeli gömb, amely körülveszi az univerzum azon részét, amelyet megfigyelhetünk.

Egy fizikus biztos benne, hogy megtalálta Istent
Michael Guillén elméleti fizikus szerint Isten „helye”, fizikai értelemben, a kozmológiai eseményhorizont lehet
Fotó: AFP/StockTrek Images/Walter Myers

A becsült távolság ettől a horizonttól körülbelül 46,5 milliárd fényév, azaz megközelítőleg 439 milliárd billió kilométer.

A szerző a holografikus elv keretein belül érvel, amely szerint egy térbeli térfogatban (például a mi Univerzumunkban) található összes információ kódolható a határfelületén – a horizonton. Ebben az esetben háromdimenziós világunk összetettsége és törvényei a kétdimenziós felületen rögzített információk „vetületei” lehetnek, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy hologram háromdimenziós képet hoz létre egy sík rajzból.

Ha ez a hipotézis igaz, akkor a fizikai törvények forrása, és átvitt értelemben az „elsődleges mozgató” nem az Univerzumban található, hanem annak szélső határán, amelyet alapvetően nem érhetünk el, mivel a horizont fénysebességgel távolodik tőlünk.

A mű természetesen filozófiai jellegű, és nem bizonyítja Isten létezését vallási értelemben, de szokatlan hidat kínál a kozmológia, az információelmélet és a valóság első okával és természetével kapcsolatos ősi metafizikai kérdések között.