Montázs

Most tényleg nem hihetünk a szemünknek? Így támad a deepfake

A kamu videók már nem gagyik, hanem veszélyesen életszerűek

Egy nemrég készített videó felrobbantotta a netet. Egy kamcsatkai városban egy hóvihar okozta hófal akkora lett, mintha egy panelrengeteget temetett volna maga alá… csak épp lehet, hogy ez a hófal sosem létezett. És ha ma egy hófalat el tudnak adni nekünk valóságként, holnap vajon mit?

Most tényleg nem hihetünk a szemünknek? Így támad a deepfake
A valóságot manipuláló „deepfake” videók a mesterséges intelligencia fejlődésének eredményeként kifinomultabbak és realisztikusabbak lettek, ami újfajta félretájékoztatás lehetőségét teremtette meg, pusztító következményekkel
Fotó: AFP/Alexandra Robinson

A történet úgy indult, ahogy 2026 első napjaiban minden, valaki feltöltötte a családi chatbe a filmet. Egy videó, amin egy orosz lakótelep két háza között akkora hófal áll, mintha a természet személyesen épített volna egy síugrósáncot a panelok közé. Emberek csúszkálnak, síelnek rajta. A látvány egészen hihetetlen, a kommentek meg persze jönnek: „úristen”, „ez durva”, „ez már apokalipszis”.

Csakhogy néhány órával később megérkezett a kijózanító mondat, ez a videó valószínűleg nem is igazi. A BBC és AI-szakértők elemzése szerint a felvétel mesterségesen generált, a fizika törvényei és a részletek több ponton „elcsúsznak” és különböző ellenőrző eszközökkel is arra jutottak, hogy AI-munka.

Az igazi csavar: a valóság majdnem elég volt

A történet attól lett igazán veszélyes, hogy a valóság félig alátámasztotta. Kamcsatka térségében valóban komoly hóvihar volt, helyenként akár több méternyi hó is esett, tehát a „nagy hó Oroszországban” alapvetően nem kamu. De a videók túlzásba estek: AccuWeather szerint valódi havazás volt, csak nem olyan, amilyennek a virális AI-jelenetek mutatták.

És itt jön az a mondat, amitől megáll az ujjaink alatt az egér.

A fél-igazság a legjobb csali. Mert az agyunk azt mondja: „ha egyszer tényleg nagy hó volt, akkor a videó is lehet igazi”.

„Ártatlan hülyeség” ez? Ma az. Holnap viszont…

A hófalas videó elsőre csak szórakoztató átverésnek tűnik. Kicsit olyan, mint amikor régen valaki Photoshoppolt egy cápát a Balatonba. Csakhogy most nem egy ügyetlen képmanipulációról beszélünk, hanem olyan AI-videókról, amelyek milliókhoz jutottak el és szemmel láthatóan sokakat be is csaptak.

A fél-igazság a legjobb csali. Mert az agyunk azt mondja: „ha egyszer tényleg nagy hó volt, akkor a videó is lehet igazi”.
A fél-igazság a legjobb csali. Mert az agyunk azt mondja: „ha egyszer tényleg nagy hó volt, akkor a videó is lehet igazi”.
Fotó: Fotó: Unsplash/ Markus Winkler

A gond nem az, hogy valaki egyszer elhitte a „panel-síugrósáncot”. A gond az, hogy ezzel eddzük magunkat egy sokkal keményebb korszakra.

Mert ma hófal. Holnap lehet:

  • „robbanás” egy városban (ami sosem történt meg),
  • „menekülő tömeg” egy pályaudvaron (AI-statisztákkal),
  • „háborús felvétel” egy frontról, ami csak úgy néz ki, mint a valóság.

És amikor a szemünk egyszer hozzászokik, hogy minden hihető, akkor az igazság már nem információ, hanem ízlés kérdése.

Miért dőlünk be ennyire könnyen?

Mert az internet ma már nem azt jutalmazza, ami igaz, hanem azt, ami azonnal üt.

Ráadásul a kutatások szerint az emberek sokkal rosszabbak a deepfake-ek felismerésében, mint gondolnák. Egy 2025-ös iProov-felmérés szerint extrém alacsony arányban tudtak a résztvevők minden mintát hibátlanul megkülönböztetni. Az Európai Parlament egyik összefoglalója pedig arról ír, hogy a deepfake-ek száma gyorsan nő, és társadalmi szinten is gondot okozhat.

Magyarul, nem Ön naiv, hanem a trükk lett profi.

A 3 másodperces „valóságteszt” amit érdemes megtanulni

Nem kell informatikusnak lenni. Csak egy új reflex kell, mint amikor átmegyünk a zebrán: körbenézünk.

1) Túl szép, hogy igaz legyen?
A vírusvideók mindig „tökéletesek”, túl profi filmes kameraállás, túl sima mozgás, túl látványos arányok.

2) Nézze a részleteket, ne az egészet
Panelablakok „úsznak”, a falak mintha remegnének, a hó úgy viselkedik, mintha zselé lenne, ezek tipikus AI-jelek, amik a hófalas sztoriban is felmerültek.

3) Keressen rá a helyre és az eredeti forrásra
Ha tényleg ekkora csoda történt, annak nyoma lesz helyi médiában, időjárás-riportban, több szemszögből. Ha csak TikTokon létezik, akkor az már eleve gyanús.

A hófal-videó nem azért ijesztő, mert valaki becsapott minket egy jó poénnal.
Azért ijesztő, mert rámutat a mai világunk egy fontos ismérvére, jelesül a bizalom a legdrágább valuta és most már ezt is hamisítják.

És ha egyszer a szemünk nem tud különbséget tenni, akkor az egyetlen kapaszkodó a kényszerűen kialakított szokásunk: Megállni. Ellenőrizni. Csak aztán továbbadni.

Mert ma lehet, hogy csak egy látványos hófalon csúszkálunk. De holnap már azon, hogy mi igaz egyáltalán.

És, hogy ne terjedjenek el gyorsan ezek a deepfake videók, összefoglaljuk mire figyeljen, mielőtt megosztja, íme a gyors valóságteszt: 20 másodperc, ami megment a csalódástól:

Nézze a részleteket (kéz, árnyék, szöveg, mozgás)
Keresse az eredeti forrást (nem csak újratöltéseket)
Ha csak egy helyen van fent: gyanús
Mielőtt továbbküldi: álljon meg 10 másodpercre

Kapcsolódó írásaink