Öt kutyaszokás, amit eddig félreértettünk

Egy kutya viselkedését sokszor nehéz megfejteni. Fontos megérteni, mit miért csinál a kutyánk, aki nagy valószínűséggel jobban ragaszkodik hozzánk, mint a barátaink nagy része, és hűségesebb hozzánk, mint bármelyik exünk volt valaha az életben.

A kis kedvencek apró jelekkel üzennek nekünk, amelyeket ha megtanulunk dekódolni, jobb, mélyebb és összetettebb kapcsolatot tudunk velük ápolni. A következőkben összegyűjtöttük a kutyákra legjellemzőbb viselkedéseket.

Azért, mert nem csak hihetetlenül cukik, de okosak is a kutyák. Amikor furcsán oldalra dönti a fejét, az nem puszta színjáték, hanem egyfajta értelmezési manőver. A kutatók szerint ilyenkor próbálja pontosabban beazonosítani a hangforrást, és értelmezni a kulcsszavakat – például azt, hogy most akkor „séta” vagy „fürdés” hangzott-e el. Egyes kutyáknál az is megfigyelhető, hogy jobban hallanak egyik fülükre, vagy az agyféltekéik között dominancia van jelen, és ilyenkor bizonyos szavakat inkább az egyik agyféltekéjük dolgoz fel. És igen, azt is nézi, hogyan mozog a szád, milyen arcot vágsz, mindezt pedig a saját orrától nehezebben látja, ha egyenesen tartja a fejét, mert eltakarja a látóterét. Szóval legközelebb, amikor oldalra döntött fejjel figyel, gondoljunk arra: most épp megpróbálja lefordítani az emberi szavakat és testbeszédet a saját nyelvére – írta meg a Life.

A rövid válasz: mert szeret. A hosszabb válasz: mert mi vagyunk a falkavezérek, és mivel a kutyák ősei, a farkasok, összetartó csoportokban éltek, és sosem választották el magukat a többiektől. A magány számukra potenciális veszélyt jelentett. Amikor mi elvonulunk az intim szféránk helyszínére, a kutyánk fejében megszólal a riasztó: a falkavezér egyedül van – ez veszélyes lehet számára, megyek, megvédem.

Szomorúak vagyunk? Boldogok? Idegesek? Ő már akkor tudja, mielőtt ez bennünk tudatosulna. A kutyák orra ugyanis olyan fejlett, hogy hormonváltozásokat is észlelnek a kibocsátott szagokon keresztül – például az adrenalin vagy kortizol (stresszhormonok) megjelenését, de ugyanúgy a dopamin, oxitocin, szerotonin és endorfin (boldogsághormonok) termelődését is. Több kísérlet bizonyította, hogy a kutyák meg tudják különböztetni az emberi verejték szagát aszerint, hogy az illető épp milyen lelkiállapotban van. Ezért is vannak már olyan segítőkutyák, akik pánikroham előtt képesek jelezni gazdájuknak.

Van egy rongyos plüssmackó, amit senkinek sem enged elvenni? Ez nem véletlen. A kutyák a szaglásukon keresztül kötődnek a tárgyakhoz. Az illatunkkal átitatott papucs például olyan biztonságot nyújt számára, mint egy kisgyereknek az alvóbabája. Egy felismerhetetlenségig szétcsócsált plüssjáték pedig sokszor emlékeket idéz fel benne, főleg, ha kölyökkorban kapta, vagy stresszes helyzetekben nyugtatóként szokta használni. Szóval ne dobjuk ki, csak mert már csúnya, számára ez a legnagyobb kincs lehet.

Meg se próbáljuk becsapni a kutyát azzal, hogy bájos angyalhangon hívjuk, miközben rettenetesen dühösek vagyunk rá! Egy friss kutatásban ugyanis MRI-vel vizsgálták a kutyák agyát, miközben emberi arcokat és hangokat mutattak nekik. Az eredmény döbbenetes: a kutyák agya külön régióban dolgozza fel a pozitív emberi arckifejezést és a hozzá társított hangot, és össze is vetik őket. Ha mosolygunk, de közben feszülten beszélünk, a kutya észreveszi a disszonanciát – és ettől szinte biztos, hogy zavarba is jön.