Megválaszolatlan történelmi rejtélyek

A modern tudomány meglehetősen átfogó képet ad az emberiség történelmének legtöbb oldaláról. Elég sokat tudunk az évezredekkel ezelőtti eseményekről és az emberek életmódjáról. De még mindig vannak olyan oldalak a történelemben, amelyeket a tudósok nem tudnak megmagyarázni. Az Interesting Engineering című kiadvány összeállított egy listát a legnagyobb történelmi rejtélyekről, amelyekre nincs magyarázat.

Az alábbi történelmi rejtélyek nem legendákon vagy feltételezéseken alapulnak. Valós események vagy tárgyak, amelyekkel kapcsolatban sok a kérdés és kevés a válasz.

Évszázados keresések ellenére a mai napig nem találták meg az ókori világ két ikonjának – Kleopátra egyiptomi királynőnek és Nagy Sándor hódítónak – a végső nyughelyét. Az ókori krónikák szerint Kleopátrát Marcus Antonius mellett temették el egy királyi sírboltban Alexandria közelében. Az erős földrengések, a süllyedés és a tengerszint emelkedése azonban jelentősen megváltoztatta az ókori metropolisz domborzatát.

Ami Nagy Sándort illeti, a történelmi szövegek arról számolnak be, hogy Kr. e. 323-ban bekövetkezett halála után holttestét Egyiptomba szállították és Alexandriában temették el. A római uralkodók később dicsekedtek azzal, hogy meglátogatták a sírját, de a pontos hely ismeretlen.

A mai Észak-Karolina partjainál fekvő szigeten 1587-ben alapított Roanoke kolónia volt Anglia első jelentős kísérlete az Újvilág gyarmatosítására. Amikor John White kormányzó három évvel később visszatért Angliából, a települést teljesen üresen találta. Harcnak vagy holttesteknek semmi jele nem volt.

Az egyetlen nyom az oszlopba vésett „CROATOAN” szó, egy közeli sziget és egy helyi törzs neve. A régészeti és néprajzi kutatások arra utalnak, hogy a telepesek éhínség, járványok vagy konfliktusok miatt szétszóródhattak és beilleszkedhettek az őslakosok közé.

Azonban egyetlen hipotézis sem fedi le az összes részletet, és a telepesek maradványait soha nem találták meg.

A 20. század nagy részében azt gondolták, hogy az amazonasi esőerdő nem képes eltartani a fejlett társadalmakat. Ezt az elképzelést azonban megcáfolták a lézerszkennelések és ásatások, amelyek a sűrű erdőtakaró alatt úthálózatokat, erődített városokat, tereket és mesterségesen módosított tájakat tártak fel.

Ezek a felfedezések arra utalnak, hogy a régió több millió ember otthona lehetett az európai invázió előtt. E kultúrák összeomlásának okai még mindig nem teljesen tisztázottak.

Hasonló bizonytalanság övezi az Indus-völgyi civilizációt, az egyik legrégebbi városi kultúrát, amely Kr. e. 1900 körül kihalt. Metropoliszait fokozatosan, pusztítás nélkül kiürítették. A geológiai bizonyítékok eltolódó folyómedrekre és elhúzódó aszályokra utalnak, de a megfejtetlen írás megnehezíti az okok elemzését.

Dél-Peru száraz fennsíkjain több száz óriási geoglifa – a földre rajzolt rajzok, az úgynevezett Nazca-vonalak – jelentek meg Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között. Állatokat, növényeket, geometriai mintákat és hosszú, egyenes vonalakat ábrázolnak, amelyeket madártávlatból lehet a legjobban látni.

A tanulmány kimutatta, hogy a figurákat úgy hozták létre, hogy eltávolították a sötét kövek felső rétegét, így világosabb talaj került elő. A száraz éghajlat biztosította a megőrzésüket.

Bár néhány vonal csillagászati ​​​​jelekkel rendelkezik, egyetlen elmélet sem ragadja meg a teljes sokszínűséget és nagyszerűséget. Írásos feljegyzések hiányában a Nazca-kultúra továbbra is az Andok egyik legrejtélyesebb kultúrája.

Az antiküthérai mechanizmus egy fémből készült eszköz, amelyet egy Kr. e. 100 körül elsüllyedt görög hajó maradványai között találtak. A műtárgy az ókor legösszetettebb fennmaradt mérnöki alkotása. Bronz fogaskerekekből áll, és az égitestek, a fogyatkozások és a csillagászati ​​időszakok helyzetének kiszámítására használták, lenyűgöző pontossággal.

Azonban továbbra is nyitott kérdések merülnek fel: ki volt a szerző, mennyire voltak elterjedtek a hasonló eszközök, és miért tűnt el ez a tudás csaknem egy évezredre. Már maga az antiküthérai mechanizmus létezése is arra utal, hogy hatalmas hiányosság tátong az ókori világról alkotott ismereteinkben, amelynek méretét csak találgatni lehet.