Egy halász a kanadai partok közelében olyan jelenséget rögzített, amelyet eddig csak kevesen láttak.
A Labrador-tenger halvány jégtömbjei között nyugodtan lebegett egy jéghegy, amely koromfeketének tűnt.
Hallur Antoniussen, aki május közepén a Saputi nevű halászhajón tartózkodott, teljesen le volt nyűgözve – de szerencsére nem annyira, hogy ne tudta volna megörökíteni a furcsa látványt és közzétenni a közösségi médiában, számol be a ScienceAlert.
„Láttam már jéghegyeket, amelyek meggörbültek, állítólag a parton gördültek meg, és kövek is vannak bennük. Ez itt teljesen más. Nemcsak amiatt, hogy teljesen fekete. Szinte... gyémánt alakú” – mondta később a CBC Rádiónak.
Ha jéghegyre gondolunk, valószínűleg fehér jégtömbök jutnak eszünkbe, amelyek a fagyos vízben lebegnek, esetleg halványkék vagy kékes-zöld árnyalatokkal. Az igazság azonban az, hogy a jéghegyek meglehetősen sötétek is lehetnek.
A fehér jéghegyek azért tűnnek fehérnek, mert apró légbuborékok vannak bennük, amelyek szétszórják a fény összes hullámhosszát.
Ahogy azonban a jégdarab öregszik, egyre jobban összenyomódik, kiszorítja a levegőt, így több fény jut be, és üvegszerűen átlátszóvá válik. A vörösebb hullámhosszokat elnyeli, de a kék hullámhosszokat szétszórja, így kékesebbnek tűnik.
A jéghegy nem mindig csak fagyott víz. A jég kialakulása során más anyagok is keveredhetnek bele. A zöldebb jéghegyek például vasoxidokat tartalmaznak. Ezek sárga színűek, és amikor keverednek a kék jéggel, zöldnek tűnnek.
És igen, a jéghegyek is lehetnek feketék vagy sötét szürkés árnyalatúak. Ez gyakran a jégbe keveredett szennyeződés vagy más sötét anyag eredménye, amely néha akkor keletkezik, amikor a jég sötét felületen gördül át. Antoniussen szerint ezek a jéghegyek nagyon különböznek attól a fekete darabtól, amelyet a Labrador-tengeren látott.
A kanadai Memorial University glaciológusa, Lev Tarasov szerint egy másik magyarázat az, hogy a fekete jéghegy egykor egy nagyobb gleccser része volt, amely letört és az óceánba zuhant.
A gleccserek a tenger felé haladva a talaj mentén csiszolódnak, és sok törmeléket kavarnak fel, amely keveredik a jéggel. Tarasov Grönlandon látott kisebb jégdarabokat, amelyek ezt a jelenséget mutatták.
Hosszú időbe telne, mire ezek a törmelékek olyan egyenletesen keverednének, mint Antoniussen jéghegyén, ami arra utal, hogy a jégdarab elég régi – 1000-től 100 000 év közötti, mondta Tarasov a CBC-nek.
Egy másik lehetőség, hogy a jég keveredett egy hatalmas vulkánkitörés során keletkezett korommal, vagy akár egy meteorbecsapódás törmelékeinek eredménye a sötét elszíneződés.
Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hacsak nem bukkan fel egy másik, hasonló jéghegy, és egy tudós elég közel kerül ahhoz, hogy megvizsgálja. Reméljük, hogy így lesz.
