Az Isztambuli-szoros, ismertebb nevén a Boszporusz számunkra egy úticél, amit egyszer látni kell. A helybelieknek pedig “csak” a szoros, amin olykor át kell kelni, ha intézni akarják az ügyeiket - írja a foldjaro.hu.
De mit is takar pontosan a Boszporusz? A természetes tengerszoros 27 kilométer hosszan kanyarog, és egyes pontjain 700 méter, a legszélesebb pontjain 3,7 kilométerre van egymástól a két part. Nem is akármilyen két part, a nyugati része ugyanis még Európához tartozik, a keleti már Ázsiához. A történelem-tanulmányainkból is bizonyára rémlik, hogy évezredek óta milyen fontos kereskedelmi, politikai és stratégiai pont a kontinenseket összekötő tengerszoros.
Északon a Fekete-tengerben, délen a Márvány-tengerben végződik a szűk átjáró, amelyet több híd is összeköt Isztambul két oldalán. A nyüzsgő metropolisz azonban az elképzelhetetlen embertömeggel épp olyan dugós, ahogyan azt elképzeljük. A hivatalos adatok szerint 20 millióan lakják a várost, vagyis többen, mint amennyi Magyarország lakosságának kétszerese – érthető a tumultus és a folyamatos dugók is tehát.
Isztambul központjának vonzáskörzetében egyébként mintegy 85 helyen strandolhatunk, de a Boszporusznál egy sajátságos látvánnyal kell számolnunk: hihetetlen hajóforgalmat bonyolít a tengerszoros, számos hajó várakozik folyamatosan az átkelésre. Éppen ebben a szorosban dönt úgy nap mint nap jó néhány török férfi, hogy nem áll a hídon a dugóban, hanem beúszik a munkahelyére, a túlpartra.
A vállalkozás a hajóforgalom miatt nem veszélytelen, de tudják, hogy mit csinálnak. A neonszínű úszókkal egyrészt láthatóvá teszik is magukat, másrészt vízhatlan pakkokba teszik az irataikat, mobiltelefonjukat, váltóruhájukat, hogy a túlparton felöltözve munkába siessenek. Mintegy húsz perc alatt kelnek át a szoroson, és a munkába sietők között baklavát sütő cukrászt épp úgy találunk, mint irodai dolgozót, ügyvédet is akár.
Ennél környezetbarátabb megoldás nem létezik, ez egészen biztos.
