Egy hosszú ideje bejáratott, a látogatók körében népszerű gyakorlatával számolt le a világ legrégebb óta működő állatkertje. A bécsi Schönbrunni Állatkerti lakói a nyilvánosság számára névtelenek maradnak a továbbiakban – azt is elárulták, miért - írja a firsclass.hu.
Lezárul egy korszak a világ legrégebb óta működő állatkertjében: átalakul a bécsi Schönbrunni Állatkert, és ez nemcsak új arculattal, hanem eddig bevett gyakorlatának teljes felülbírálásával jár. A legszembetűnőbb változást az jelenti, hogy a továbbiakban az állatkert lakói nem kapnak nyilvános nevet.
Stephan Hering-Hagenbeck a fajok védelmére hivatkozva indokolja a döntést. A változás viszont nem érinti az állatkerti dolgozók napi munkáját: ők továbbra is nevekkel tartják majd a kapcsolatot az állatokkal, az eddigiekhez képest az lesz a különbség, hogy mostantól nem lesznek nyilvános neveik: ugyanez a helyzet annak az orángutánnak az esetében is, aki nemrég született, viszont a nevét nyilvánosan nem kommunikálták, csak a gondozók használják.
Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb fajkihalása. Néhány állatfaj már csak emberi gondozásban létezik – adott hangot aggályainak az állatkert élére 2020-ban kinevezett, szakképzett biológus, aki a Tiroler Tageszeitungnak adott interjút.
Hering-Hagenbeck szerint azért is fontos, hogy ugyanakkora figyelmet kapjon minden egyes állatfaj, mert mindegyiküknek szüksége van védelemre és gondoskodásra. A korábbiakban azt figyelték meg, ahogy amíg zsiráfnak, medvének vagy elefántnak minden további nélkül szívesen ad nevet a lakosság, rája vagy kaméleon esetében már nem tapasztaltak túljelentkezést.
Az 1752-ben alapított állatkert emiatt a külső kommunikációját, azzal együtt pedig az örökbefogadási programját is átalakítja. Ezentúl állatfajok, illetve állatcsoportok támogatására nyílik majd lehetőség, kiváltva ezzel az egyes állatok örökbefogadását.
