Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, a Kúria ítéletével összhangban semmisnek mondja ki az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását. A bankoknak a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. A szocialisták szerint a döntés nem sokat segít a károsultaknak. A Bankszövetség méltánytalannak tarja a devizahitelesek megsegítését célzó törvényt.
Ősszel jön a második kör
A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.
A Kúria június 16-án jogegységi döntésében mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.
A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.
A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.
A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban "vélelmezni kell", hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.
A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.
A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik. A meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.
Orbán: Eljöhet a fair bankok korszaka
A kormányfő történelmi napnak nevezte a mait. Mint fogalmazott, "könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg, amelyben az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka" - kommentálta az Országgyűlés döntését a miniszterelnök.
Mennyire fog fájni ez a bankoknak?
Elemzők számításai szerint a csomag a bankszektor terhe az új törvénnyel 400 és 900 milliárd forinttal nő. Piaci becslések szerint az árfolyamrés eltörlése 100 milliárdos, míg az egyoldalú kamatemelések 300-400 milliárdos terhet jelentek a bankszektornak. Az MNB elemzése szerint a bankok ennél is többet, akár 600-900 milliárdot is bukhatnak, amit tovább növelhet a devizahitelek forintosítása. A kormányzati kommunikáció alapján az év végére kivezetnék a devizahiteleket. A pénzintézetek az árfolyamgát kiszélesítésében bíztak, mivel ez nem egyszeri terhet jelentett volna számukra. A piaci árnál jóval alacsonyabb törlesztéssel járó programba a jogosultak közel egyharmada, közel 170 ezer adós lépett be, annak ellenére hogy a kormány a jogszabályok módosítával elősegítette a csatlakozást.
Tüntettek a devizahitelesek - Nagyobb tehermentesítést követelnek
A szavazás előtt félszázan tüntettek a Parlament előtt. A tüntetést szervező Otthonvédelmi Tanács a devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelte.A demonstráción a szervezet szóvivője Tatár József, hangsúlyozta: azt követelik, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 5,9 millióval csökkentsék a tartozást. Szerintük nem méltányos, hogy a törvényjavaslat, amely az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást szüntetné meg, csupán 1,2 millió forint jóváírását jelentene egy ilyen hitelnél. Szerintük a rendszerben "nem volt deviza", ezért nem azzal kell számolni - tette hozzá. A tüntetők egy része a Bankcenter elől vonult a Parlamenthez, többségük pedig forgalomlassító autósdemonstrációt tartott, az 56-osok terétől a Kossuth térig. A résztvevők transzparensein más feliratok mellett "a bankok csaltak", "bankárkasztnak börtönkosztot", illetve "követeljük minden végrehajtás betiltását" volt látható.
Az MSZP szerint a döntés csak kicsi előrelépés
Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke arról beszélt, hogy bár pártja megszavazta a devizahiteleseket segítő törvényt, de azt csak pici előrelépésnek tartják, mert az nem oldja meg az igazi problémát, a magas forintárfolyamot. Hangsúlyozta, a kormánynak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely erősíti a forintot. Mint mondta, az MSZP határozati javaslatával kiegészülve lehet csak teljes a mentőcsomag. Ismertetése szerint a luxusberuházások helyett háromszázmilliárd forint elkülönítését javasolják, amelyet a kormánynak a devizahitelesek árfolyamveszteségének pótlására kellene fordítania. Hozzátette, egy ingatlanalap létrehozásával pedig egy lízingszerződéssel tulajdonosból bérlővé válhatnának otthonukban a devizahitelesek.
A Bankszövetség szerint méltánytalan a devizahitelesek megsegítését célzó törvény
A szövetség közleményében leszögezte, hogy a hitelintézetek mindig az aktuális jogszabályoknak megfelelően nyújtották szolgáltatásukat, amelyet a devizahitelezés elmúlt tizenkét éve során mind jogalkotói, mind bankfelügyeleti szempontból szigorú ellenőrzés és folyamatos jóváhagyás kísért. Rámutattak, az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot és véleményük szerint elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra. Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti- vagy munkaszerződéseket is visszamenőleges hatállyal új szabályok alá lehet helyezni.
A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem tartalmi és formai hibák miatt elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
A közleményben jelezték, a bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is figyelembe véve rendezze az Országgyűlés. Ehhez a pénzintézetek az általános jogelveken alapuló és a társadalom egészének érdekeit szem előtt tartó jogszabályokat tartanak szükségesnek, amelyek előkészítéséhez felajánlják szakmai támogatásukat és együttműködésüket.
