Világszerte környezetvédelmi csoportok alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (MI) az erdőtüzek nyomon követésére, az éghajlati adatok elemzésére és a veszélyeztetett állatfajok védelmére. A zöld szervezetek azonban komoly dilemma elé kerültek, ugyanis éppen egy olyan technológiára támaszkodnak a természeti erőforrások védelmében, amelynek hatalmas a villamosenergia- és vízigénye, és jelentősen növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A környezetvédelmi csoportok világszerte egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát az éghajlati adatok elemzésére, az erdőtüzek nyomon követésére és a veszélyeztetett vadon élő állatok védelmére. Ezzel párhuzamosan azonban arra kényszerülnek, hogy igazolják: miért éppen egy olyan technológiára támaszkodnak a klímaváltozás elleni harcban, amelyről tudni lehet, hogy jelentősen növeli a villamosenergia-keresletet, a vízfogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
„Tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia környezeti költségekkel járhat, és átgondoltan kell használnunk” – nyilatkozta Ali Swanson, az amerikai Conservation International (CI) mesterséges intelligenciáért felelős vezetője. „De egy olyan időszakban, amikor az éghajlati és biológiai sokféleségbeli válság egyre sürgetőbbé válik, a mesterséges intelligencia segíthet nekünk abban, hogy gyorsabban cselekedjünk és hatékonyabban használjuk fel a gyűjtött információkat.”
A szervezet nemrégiben mesterséges intelligenciát kezdett alkalmazni a műholdak által észlelt hőgócpontok felmérésére. A rendszer valós idejű riasztásokat küld a helyi erdészeknek a potenciális erdőtüzekről Kambodzsa távoli és ökológiailag különösen érzékeny területein.
Tizenöt jelentős környezetvédelmi, természetvédelmi és fejlesztési szervezetet megkérdezve kiderült: valamilyen formában mindegyikük használja az MI-t, ugyanakkor mindannyian aggodalmukat fejezték ki a technológiát működtető adatközpontok környezeti hatásai miatt. A szerverparkok ugyanis elképesztő mennyiségű elektromos áramot és a hűtéshez rengeteg vizet emésztenek fel.
Globális dilemmát jelent a kormányok, az egyének és az iparágak számára, hogy egyensúlyt teremtsenek a mesterséges intelligencia előnyei és annak hatalmas környezeti kockázatai között. Ez a kompromisszumkeresés várhatóan kiemelt figyelmet kap az ENSZ soron következő, 31. klímakonferenciáján is (COP31), ahol a házigazda Törökország arra kéri majd a kormányokat és a vállalatokat, hogy írjanak alá egy, az MI fenntartható fejlesztését és alkalmazását célzó alapelvekről szóló nyilatkozatot.
António Guterres, az ENSZ főtitkára eközben azt szorgalmazza, hogy a nagyobb MI-fejlesztő cégek tegyék közzé rendszereik pontos környezeti hatásait.
Az ENSZ Vízügyi, Környezetvédelmi és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) kutatói úgy becsülik, hogy a globális adatközpontok fizikai kiterjedése 2030-ra több mint a kétszeresére nőhet, és elérheti a hatalmas indonéz megapolisz, Jakarta méretének kétszeresét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint a világ adatközpontjai 2030-ra évente mintegy 945 terawattóra villamos energiát fognak elfogyasztani. Ez több mint 300 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Ez a szám a jelenlegi fogyasztás kétszerese, és nagyjából megegyezik Japán éves villamosenergia-igényével.
Az ügynökség előrejelzése szerint a globális adatközpontok vízfogyasztása a 2023-as nagyjából 560 milliárd literről 2030-ra körülbelül 1,2 billió literre fog növekedni.
A technológiai óriások – köztük a Microsoft, az Amazon és az Alphabet – megnövekedett kibocsátási adatokról számoltak be, ami részben épp az adatközpontok bővítésével függ össze. Ez komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy képesek lesznek-e teljesíteni saját, hosszú távú klímacéljaikat.
Az Amazon a sajtónak nyilatkozva azzal védekezett, hogy MI-alapú termékeik a leginkább fenntarthatóak közé tartoznak, mivel a vállalat alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát vásárol, emellett komoly erőfeszítéseket tesznek az energia és a víz hatékony felhasználásáért. A Microsoft és a Google egyelőre nem reagált a megkeresésekre.
Áttörések, amelyek korábban lehetetlenek voltak
A megkérdezett zöld szervezetek közül sokan úgy vélik, hogy az MI előnyei jelenleg még messze meghaladják a környezeti költségeit. A technológia ugyanis olyan folyamatokat tesz lehetővé, amelyek korábban nehezek, rendkívül drágák vagy egyenesen lehetetlenek lettek volna.
A kenyai székhelyű, az Elefántok Megmentéséért (Save the Elephants) nevű szervezet – amely a Wildlife Conservation Network partnere – arról számolt be, hogy gépi tanulást (ML) alkalmaznak a populációfelmérések javítására és az elefántok kommunikációjának tanulmányozására.
Frank Pope vezérigazgató elmondta: tavaly egy légi felmérés során nagyjából kétszázezer képet készítettek Kenya legnagyobb védett területéről. Ezeket a fotókat korábban kilenc embernek kilenc hónapjába telt volna manuálisan átnézni és kiértékelni. A grafikus platformokon betanított MI-modellek ma már mindössze néhány óra alatt képesek elvégezni ugyanezt a hatalmas munkát.
„Az eredmények felnyitották a szemünket” – hangsúlyozta Pope. „Azt tapasztaltuk, hogy az emberi felmérések az elefántok körülbelül egyharmadát, a zebrák és zsiráfok nagyjából felét, valamint a bejza-populáció (oryx) háromnegyedét egyszerűen nem vették észre.” Mint hozzátette, a vadon élő állatokról szerzett pontosabb adatok létfontosságúak lehetnek a természetvédelmi finanszírozások megszerzésében.
„Ezek az eszközök végső soron mérhetővé, és ezáltal befektetésre alkalmassá teszik a természetet” – magyarázta a vezérigazgató. „Ez egy kritikus átalakulás, ha valóban nagy léptékben akarjuk megőrizni a biológiai sokféleséget.”
A néhai világhírű természetvédő, Jane Goodall által alapított intézetben a kutatók az MI-t arra használják, hogy digitalizálják a tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzainak viselkedéséről szóló, több évtizedes, kézzel írt terepi feljegyzéseket. A projektet korábban 13-15 évesre tervezték, mivel a jegyzetek helyi nyelven (kiha) íródtak, tele tudományos rövidítésekkel.
Egy újonnan fejlesztett eszköznek köszönhetően a feljegyzéseket ma már percek alatt be tudják olvasni, le tudják fordítani és strukturálni is képesek, így a digitalizációhoz szükséges idő körülbelül két évre csökken – mondta el Lilian Pintea, a Jane Goodall Intézet természetvédelmi tudományokért felelős alelnöke. Kiemelte: Jane Goodall még életében támogatta az MI használatát a természetvédelmi kutatások fellendítése érdekében, feltéve, hogy a technológia alkalmazása továbbra is határozott emberi ellenőrzés alatt marad.
A környezeti hatások korlátozása
Néhány szervezet komoly kísérleteket folytat annak érdekében, hogy minimalizálja az MI alkalmazásának környezeti hatásait.
A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) nevű kutatócsoport – amely az éghajlati és környezeti elemzések felgyorsítására használja a technológiát – bejelentette, hogy szigorúan korlátozzák az olyan erőforrás-igényes műveleteket, mint a videók és a képek mesterséges generálása. Emellett gyorsítótárazzák az MI által generált lekérdezési eredményeket, így az azonos kereséseket a rendszernek nem kell újra és újra, energiát pazarolva feldolgoznia.
Az egyesült államokbeli Nature Conservancy (TNC) is hasonló megközelítést alkalmaz. A szervezet MI-t használ a kereskedelmi halászhajókon rögzített videók elemzésére, hogy pontos adatokat szerezzenek arról, melyik halfajból mekkora mennyiséget fognak ki. Ahelyett azonban, hogy a hatalmas videóállományokat központosított szerverparkokba töltenék fel, MI-vel működő digitális kamerákat telepítettek magukra a hajókra. Ezek az eszközök már a helyszínen, a hajón (az úgynevezett peremhálózaton) feldolgozzák az információkat, jelentősen csökkentve az energiafogyasztást és az adatátviteli igényt – fejtette ki Vienna Saccomanno vezető tudós.
„Rengeteg mérnöki munkát igényel, hogy a peremhálózati számítástechnika működjön a gyakorlatban, de megéri a fáradságot, mert így egyszerre tudjuk csökkenteni a szénlábnyomunkat és hozzájutni a fontos fenntarthatósági adatokhoz” – tette hozzá.
A Greenpeace International szintén megerősítette, hogy használnak mesterségesintelligencia-eszközöket – leginkább azért, mert a mindennapi munkájukhoz szükséges szoftverplatformok már eleve tartalmaznak ilyen funkciókat. A szervezet közölte, hogy belső irányelveket vezettek be az átláthatóság, az emberi felügyelet és az MI „szándékos” (kizárólag célirányos) használatának garantálására. A hatalmas ökológiai költségek miatt azonban legszívesebben teljesen mellőznék a technológiát, és határozottan küzdenek az újabb óriás-adatközpontok építése ellen.
„Míg a többi szervezet azon gondolkodik, hogyan lehet felelősségteljesen használni a mesterséges intelligenciát, a Greenpeace azt kérdezi: egyáltalán szükség van-e ezekre a hatalmas adatközpontokra?” – mutatott rá Katrin Xueying Wu, a szervezet klíma- és energiakampányának felelőse.
Más csoportok viszont már egyenesen létfontosságúnak tartják a technológiát a hatékony környezetvédelemhez.
„A mi feladatunk a bolygó megmentése. Ha ezt a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabban és eredményesebben tudjuk megtenni a rendelkezésünkre álló korlátozott erőforrásokból, akkor komolyan kell foglalkoznunk ezzel a lehetőséggel” – érvelt Stuart Butchart, a brit székhelyű BirdLife International vezető tudósa. „Ha nem tesszük meg, akkor a kötelességünket mulasztjuk el” – írta a Reuters.
