Alig tűnik fel a Gát utca és a Haller utca sarkánál lévő, négy azonos külsejű épület, amelyek az első szecessziós alkotások között voltak a fővárosban. Az 1897 körül elkészült bérházakat a belga eredetű „új művészet” hazai meghonosítójának is tekinthető, kevéssé közismert Spiegel Frigyes tervezte, akinek ismertebb épületei mellett ezek igazi rejtett értéknek bizonyulnak.
Fák árnyékában, a 19–20. század építészettörténetének szinte teljes spektrumát kínáló házsorban különleges és egyedülálló homlokzatokra bukkanhatunk a középső-ferencvárosi Haller utcán sétálva. A Gát utca sarkánál lévő, oda is beforduló, összesen négy, azonos külsejű, bár eltérő méretű épület a szecesszió első képviselője között van. Az önkormányzat főépítészi irodájától kapott tájékoztatás szerint helyi védettséget élveznek az 1897–1899-ben elkészült, Haller utca 48–52. és Gát utca 31. alatti egykori bérházak. A nagyközönség által kevéssé ismert, ám jelentős építészek alkotásai: a közös irodájukban a művészi kialakítással foglalkozó Spiegel Frigyes (1866–1933) és a főként a műszaki megoldásokért felelős Weinréb Fülöp (1863–1934) tervezte. Ők alkották a talán többek által ismert Izabella utca 94–96. szám alatti, színes-aranyozott és allegorikus motívumokban gazdag homlokzatukról ismert Lindenbaum-házakat (utóbbi még felújításra vár), ugyancsak 1897-ben. Ezeket a belga eredetű, „virágos” art nouveau, itthon szecessziónak nevezett stílus első budapesti, sőt magyarországi képviselőjeként tartják számon, bár a bécsi, geometrikus változat hatása is érezhető. Mint az több tanulmányból is kiderül – többek közt Déry Attila Nemzeti kísérletek építészetünk történetében című kötetéből –, Spiegel Frigyes tájékozott volt az európai építészeti-iparművészeti folyamatokban. Már ebben az időben, néhány évvel az art nouveau brüsszeli megjelenése után cikkezett az új építészet szükségességéről, a historizmus meghaladásáról, például a Magyar Iparművészet című lapban. Érdekesség, hogy egy esztendővel a fentebbi házaik előtt, 1896-ban még szinte mintaszerűen historizáló bérpalotát alkotott a páros, amely ma a Rákóczi út 69. szám alatt található, bár néhány motívumon már érződik az új stílus ismerete.
A Haller utcai, negyed tömböt elfoglaló épületegyüttesen a más alkotásaikon látható emberalak nincs, csak ostorcsapás-motívumok, stilizált életfák és kiszélesedő koronájú társaik. Itt is látható Spiegelék ezen időszakban tervezett házainak jellegzetessége: nincsenek osztópárkányok (szakítva a historizmus példáival), a homlokzat szinte síkban tartott, csak a díszítmények és néhány hangsúly adja a ritmust. Az önkormányzat dokumentumai szerint a motívumkincs miatt rokonítható az építészpáros Üllői út 21. szám alatti házával, amely szintén ekkoriban készült el – ahol Kosztolányi Dezső is lakott, itt írta az Üllői úti fák című versét. A tervezők másik jelentős alkotása a Nyugati térnél, a Bajcsy-Zsilinszky út 63. alatti átjáróház a Jókai utca 40. alatti párjával szintén ezekből az évekből. Mindezekben közös, hogy míg a homlokzatuk valóban az új művészet jegyében született, maguk az épületek még a historizmusban megszokott kialakításúak. Különleges alkotása a tervezőknek jóval későbbről, 1907-ből az Andrássy út 101. alatti egykori Schanzer-villa, a MÚOSZ volt székháza, amelyet jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia alakíttat át magának.
Amint az Óvás Egyesület dokumentumtárából kiderül, Spiegel nemcsak építész volt, de iparművész is. Külföldön is sikeres bútorokat tervezett, pesti mulatók belterét alkotta meg Márkus Gézával, és Maison Moderne néven lakberendezési szalont nyitott a Ferenciek terei egykori Király Bazárban, majd a Váci utcában Dáma, asszonyi ékességek boltja néven. Emellett többek közt filmdíszleteket is tervezett Korda Sándornak. Mivel szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején az Irodalmi és Művészeti Szaktanácsban, valamint az Országos Lakásépítési Tanácsban is, emigrálnia kellett. Nagyváradra költözött, ahogy Karinthy és Molnár Ferenc is, akikkel ott megalakították az emigránsok baráti társaságát. Így Nagyváradon ebből az időből több bérháza is áll. Miután visszatérhetett Budapestre, 1923-tól tervezett még néhány villát, de már nem a szecesszió szellemében.
