Nagy sikerrel tartották meg Török Ferenc 1945 című játékfilmjének európai premierjét szerda este, a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon – írta a távirati iroda.
A történelmi drámát a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban mutatták be. A fekete-fehér alkotás a második világháború utáni első nyáron játszódik egy magyarországi faluban, ahol az emberek felejteni akarják a világégés borzalmait, és új kezdetre vágynak. Azonban a jegyző fiának esküvője napján megjelenik - ahogy a filmben mondják - „két zsidó”, akikről senki sem tudja, hogy mit akarnak.
„Hosszú munka volt, rövid életem tizenkét évébe telt elkészíteni a filmet” - emelte ki a leginkább a Moszkva tér című alkotásáról ismert 45 éves rendező, aki a premier után elmondta, hogy „fekete balladát” akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát.
Az alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült. A filmet nemcsak a berlini premier közönsége ünnepelte, hanem a kritikusok is jól fogadták. A Variety című nemzetközi filmes szaklap egyenesen 2016 Oscar-díjas magyar alkotásához, a Saul fiához hasonlította, hangsúlyozva, hogy Török Ferenc munkája „friss és okos filmes megközelítése egy nehéz témának”. A Berliner Zeitung kiemelte, hogy az alkotás nagyon koncentráltan mutatja be az üldözött zsidók sorsával kapcsolatos „kollektív amnézia következményeit”.
„Hosszú munka volt, rövid életem tizenkét évébe telt elkészíteni a filmet” - emelte ki a leginkább a Moszkva tér című alkotásáról ismert 45 éves rendező, aki a premier után elmondta, hogy „fekete balladát” akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát.
Az alkotás Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése alapján készült. A filmet nemcsak a berlini premier közönsége ünnepelte, hanem a kritikusok is jól fogadták. A Variety című nemzetközi filmes szaklap egyenesen 2016 Oscar-díjas magyar alkotásához, a Saul fiához hasonlította, hangsúlyozva, hogy Török Ferenc munkája „friss és okos filmes megközelítése egy nehéz témának”. A Berliner Zeitung kiemelte, hogy az alkotás nagyon koncentráltan mutatja be az üldözött zsidók sorsával kapcsolatos „kollektív amnézia következményeit”.
