J. R. R. Tolkien száz évvel ezelőtt, a somme-i lövészárokból hazatérve írta meg máig kiadatlan könyvét, amely fia – és szerkesztője – szerint egy „rendkívül személyes” hangvételű történet. A szerző utolsó regénye, a Húrin gyermekei tíz évvel ezelőtt jelent meg.
Beren és Lúthien meséjét Tolkien a somme-i lövészárkokból hazatérve, még mindig a lövészárok-láz tüneteitől gyötörve vetette papírra, majd később kissé átalakítva a Szilmarilok részeként jelentette meg. John Garth Tolkien-kutató szerint a szerző egyfajta „ördögűzésként” alkalmazta az írást – segített neki elfelejteni a nagy háború borzalmait. Tolkien két jó barátját veszítette el a lövészárokban, hazatérése után két évig csak az írásra koncentrált. A kötet Alan Lee illusztrációival fog mejelenni.
A mélyen személyes ihletettségű történet címe is árulkodó: Tolkient és feleségét közös sírba temették, a sírkőre pedig azt a két nevet is felvésték, amely a történet címeként is szolgál – Beren és Lúthien.
