Betűk címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a tárgy. történet. etc. című kiállítássorozat első része. Az április 8-ig megtekinthető tárlat célja, hogy alternatív látogatói útvonalakat építsen ki a múzeum állandó kiállításain, illetve megszólítsa a látogatót, hogy évezredeken átsétálva újragondolja, hányféleképpen juthatunk el A-tól Z-ig.
Betűk és installációk mentén (Fotó: Hegedüs Róbert)
A Magyar Nemzeti Múzeum tárgy. történet. etc. című kiállítás-sorozatának Betűk című első tárlatát az alternatív látogatói útvonalakon kívül tudományos, ismeretterjesztő és múzeumpedagógiai programok is színesítik – mondta a kiállítás kurátora, Fisli Éva a megnyitón, hozzátéve, a kiállított műtárgyak a saját gyűjteményekre támaszkodnak.
A háromrészesre tervezett kiállítás elsőként az írás köré épül, ezt követi majd a közösség-kötődések témakör, végül pedig a tér témája zárja a sorozatot. Az első téma azért fogta meg annyira a készítőket, mert az írás a rögzítés és az emlékezés fontos eszköze – hangsúlyozta a kurátor.
A rendhagyó kiállítást Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanára nyitotta meg, aki elmondta: nehéz megtalálni a kapcsolatot a gyerekek és a múzeum között, azonban az olyan interaktív tárlatokkal, mint a Betűk, talán könnyebb megszólítani a tanulókat.
Negyven olyan képet, tárgyat választottak ki a kiállítás készítői, amelyekkel a múzeum állandó tárlatain találkozhatunk. Az útvonalat végigjárva az első karcolt csonteszközöktől – kereskedelmi és kulturális kölcsönhatások lenyomatain, pénzeken, ékszereken, képző- és iparművészeti alkotásokon át – a 20. századi tárgyakig juthatunk el. Az útvonallal összekötött tárgyak sokfélék: anyaguk, kiterjedésük, használatuk és történetük más és más, de ismert vagy ismeretlen alkotójuk vágya az emlékezésre, a rögzítésre és továbbadásra mindegyik tárgyon ott maradt. A kultúra szövedéke, amely valaha körbe fonta őket, az idők során felfeslett, a látogató pedig a foszlányokból próbálja kibogozni az üzenetet.
Az útvonalat záró kiállításon találjuk a Q, W, X és Y betűkhöz tartozó alkotásokat, amelyek jól kiegészítik az állandó tárgyakat. Barnaföldi Anna képzőművész „Mindenképpen megtanulásra szánt szövegrészek” című munkájában például az „Y” betűnél tekercsinstallációt készített. A képzőművész két történelemkönyvet fűzött fel régi filmorsókra. Az installációhoz írt szövegből megtudhatjuk, hogy a munka során fontos volt a szelekció, amelyet a könyvek szerzői használtak mintegy huszonöt évnyi különbséggel. Barnaföldi Anna egy 1974-es és egy 2002-es tizenegyedik osztályos középiskolai történelemkönyv kiemelt, aláhúzott szövegrészeit vágta ki, s fűzte fel egymás mellé. Mi maradt, mi változott, miből lett több vagy kevesebb a „mindenképpen megtanulásra szánt szövegrészekből”? – mindezt láthatja és meg is tapinthatja a látogató. A betűkkel jelzett tárgyak megtalálásához térképes segítséget is kapunk. A kiállítás április 8-ig megtekinthető.
