Kultúra
Több volt mint könyvesbolt
Október 31-ig még fogadja a vásárlókat a Litea – Van esély arra, hogy az I. kerületben egy új helyen működhet majd a jövőben a legendás üzlet

Bakó Annamária huszonhét év alatt intézménnyé tette a budavári boltot (Fotó: Hegedüs Róbert)
Szinte szünet nélkül működött az elmúlt huszonhét évben a budavári Litea Könyvesbolt, most a minisztériumok ideköltözése miatt október utolsó napján végleg bezárja ajtaját, de addig a készleten lévő kötetekkel várja a vásárlókat. Bakó Annamária – először üzletvezető, majd tulajdonos – lapunknak elmondta: várhatóan egy másik, új helyre költözik a bolt, valahol az I. kerületben. Felidézte, hogy eszmélése óta szereti a könyveket, értelmiségi családba született a Gellérthegyen, most is ott él, a lakása tele van ritka, neves elhunyt szerzők által aláírt könyvekkel.
Érettségi után az első munkahelyem a Váci utcai Idegen nyelvű könyvesbolt volt, ott szereztem meg a szakmai gyakorlatot. Hogy miképp kell a könyvet megismerni, majd eladni, lélektől lélekig – amint a Bástya sétányon lakott költő, Tóth Árpád is megírta – mesélte. Negyven évvel ezelőtt a Hess András téri Vörös Sün-házban folytatta a könyvárusítást, regényes budavári környezetben, az akkor már idegen nyelveken is hozzáférhető útikönyvekkel, külföldi turisták számára is. A nagy dobás 1989 nyarán történt, amikor két fővárosi könyvkiadó privát tulajdonosai elkészíttették a fémvázas szerkezetű, csupa üveg üzletházat, a ma ismert Liteát.
Bakó Annamária pedig 1990. április 20-án átvehette a bolt vezetését, innentől kezdve már csak a jó könyveket kellett felhajtani, ami az akkori rendszerváltástól fogva már másként működött. Az addig „indexen” lévő szerzők, néprajzkutatók és szociográfusok munkái, a közélet új szereplői is felkerültek a polcokra.
A Litea egyedi hangulata a könyves gondolák és a kávéházi asztalok, az irodalom és a kávé-tea meg a sütemények jól kimért egyensúlyának lett köszönhető, a vásárlók szinte vendégként forgathatták a megvenni gondolt könyveket. Változatos, művészi festmények, grafikák, fotók színesítették a kulturális választékot a félkörű terem falain, legjobban azonban az új kiadványok és szerzőik bemutatóin telt meg a bolt. Pro captu lectoris habent sua fata libelli – a könyveknek is megvan a végzete –, idézi a mondást Bakó Mari, megtoldva a hozzá tartozó résszel, Szent Ágostontól: „ezért juttassuk el őket az olvasóhoz!” Ha késő estig elhúzódott a könyvbemutató meg a dedikálás, és ha esernyőkkel kellett is megvédeni a könyveket az esőtől, az idővel együtt elöregedő üvegtető beázása miatt, a bolt akkor is nyitva tartott. És az olvasók vették a könyveket.
Az első bemutatón, 1993-ban a kovásznai székely Gazda József néprajzos, szociográfus és könyve mutatkozott be; ugyanő 2017. október 6-án szerepelt legújabb munkájával, telt ház előtt. E két dátum között pedig mások mellett Beke György, Hornyik Miklós, Szilágyi István, Dormán László, Duray Miklós, Ferdinándy György, Sárközi Mátyás, Oplatka András, özvegy Horthy Istvánné, Habsburg Ottó és más jeles „külhoniak” szerepeltek a Litea asztalánál. A hazaiak közül például Kalász Márton, Szörényi László, Jókai Anna és Tóbiás Áron volt az üzlet vendége.
A tulajdonos egyik legemlékezetesebb olvasója a világhírű brit színész, Anthony Hopkins volt, aki a budavári filmezés szüneteiben odajárt kávézni, és megvette azokat a magyar könyveket, amelyeket lefordítottak angol nyelvre is.
Hibát követtem el, hogy nem kezdtem el vendégkönyvet tartani az üzletben. Emlékek helyett a névtelen olvasók társközösségére bíztam a dolgot – mondja Bakó Mari.
A legnagyobb sikerű könyv a bolt történetében Orbán Viktor 2002. október 23-i, Erzsébet téri beszédének szó szerinti leirata volt. Az emberek a Bécsi kapu tértől álltak sorban a könyvesboltig dedikálásért az 1956-os emlékkönyvbe. Ez volt számomra az olvasók elismerése – emlékezik vissza.
Könyvesbolt-tulajdonosként tizenöt éven át részt vett a Budavári Könyvünnep szervezésében. Még az idei eseményen panaszolta, hogy egyre kevesebben vásárolnak könyvet az emberek, a hűséges vevőknek is egyre inkább drága mulatság.
A tévé és a videofilm elviszi előlünk az irodalmat – mutatott rá.
