Ma kilencvenéves Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Kallós Zoltán (Fotó: Csudai Sándor)
Válaszút községben született, az ottani népdalokat, a magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni – olvasható a távirati iroda alkalmi összefoglalójában. A fiatalok szokásrendjét feldolgozó munkájával első díjat nyert egy pályázaton. Tanítói oklevelét 1946-ban szerezte meg, majd a kalotaszegi Magyarvistára került. Elvégezte a kolozsvári zeneakadémiát, aztán 1955-től a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyimes völgyében tanított. Azonban 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959 és 1968 között Gyimesben egy faipari vállalatnál dolgozott, de a néprajzi gyűjtést folytatta. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek, a hatvanas évek elején Kodály Zoltán hordozható magnetofont küldött neki, hogy könnyebben dolgozhasson.
Ezután szabadfoglalkozású lett, minden idejét a gyűjtésnek szentelte, főként Gyimesben, Kalotaszegen, a Mezőségben és Moldvában. A népköltészet, a népszokások és a néptáncok mellett a különféle tárgyakon megjelenő varrott és hímzett díszítések érdekelték.
Az 1969-ben kiadott Balladák könyve nagy szakmai és közönségsikert aratott, a többi ismertebb kiadványa között van az Új guzsalyam mellett című néprajzi gyűjteménye, a Martin Györggyel közös Mikor Csíkból elindultam, az Ez az utazólevelem (Balladák új könyve) hangzómelléklettel, a Világszárnya című, moldvai magyar népmeséket tartalmazó kötet. Két évvel ezelőtt ismét kiadták a Balladák könyvét, a korábbi anyag mellett kiegészítve addig még nem közölt szövegváltozatokkal, dallamokkal és húszórányi hangfelvétellel. Több népzenei albuma is megjelent Magyarországon, egyiket Amerikában is kiadták. A Gulyás János – Gulyás Gyula rendezőpáros Balladák filmje (1983-1989) című dokumentumfilmjében az ő portréján keresztül mutatják be az erdélyi magyar népi kultúra helyzetét a Ceausescu-érában.
A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató nemzetiségre való tekintet nélkül gyűjtötte e három nép hagyományait, tizenötezer dallamot jegyzett le, neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is.
A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért, illetve a szórványvidéken élő magyar gyerekek támogatásáért 1992-ben összvagyona felajánlásával létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt. A válaszúti szülőházában 2010-ben megnyitott Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ ad otthont az általa gyűjtött mezőségi, kalotaszegi és erdélyi szász népviseletek és használati tárgyak több ezer darabból álló gyűjteményének.
