Kultúra
Tablókiállítás a Gulagra hurcoltakról
Diktatúrából diktatúrába vezetett az út 1945-ben – mondta az emberi erőforrások minisztere a Terror Háza tárlatmegnyitóján
Körülbelül hétszázezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba, akiknek csaknem a fele nem élte túl a rabságot (fotó: MTI/Bruzák Noémi)Fél éven át látható, angol és magyar nyelvű tablókiállítás nyílt az Andrássy úton, a Terror Háza Múzeum előtt: a Rabszolgasorsra ítélve című tárlat korabeli fotók, visszaemlékezések, levelek segítségével eleveníti fel a Szovjetunióba a második világháború idején vagy azt követően elhurcoltak mindennapjait. „Két diktatúra volt a 20. században: egy barna meg egy vörös. Ne a színeket nézzük, hanem azt nézzük, hogy ez egy közös múlt, ez a közös teher” – fogalmazott a csütörtöki megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Azt mondta, vigyük együtt ezt a terhet, mert így könnyebb, és tegyük le úgy, együtt, hogy azután szabadabban mehessünk előre, és közeledhessünk egymáshoz. Meglátása szerint a kommunizmus nem lehet a régiónk „privát története”, ha az marad, akkor nem lesz Európában közös jövő. Hozzátette: bár voltak, akik 1945-öt valódi felszabadulásként élték meg, „a többségnek mégiscsak diktatúrából diktatúrába vezetett az útja”. A tárcavezető hangsúlyozta az emlékezés, emlékeztetés fontosságát is. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az eseményen azt mondta, körülbelül hétszázezer magyar állampolgárt hurcoltak el a Szovjetunióba annak idején, csaknem felük nem élte túl. Szerinte ez modern kori rabszolgaság volt, amelyről évtizedekig „azt hazudták nekünk, hogy felszabadulás”. Mint rámutatott, lehetett volna felszabadítás is, amikor a nácikat kiverték Magyarországról a szovjet csapatok, de amikor itt maradásra rendezkedtek be, kiderült, hogy ez újabb diktatúra kezdete.
Bemutatták a Sorsok Házának épületét
Helyszíni bejáráson mutatta be a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesülő emlékhely, a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ elkészült épületét és részletes koncepcióját Schmidt Mária a kerületi képviselő-testületnek, valamint a Magyar Művészeti Akadémia vezetőinek. Schmidt Mária, az emlékhely megvalósításával megbízott közalapítvány főigazgatója arról beszélt, hogy a múzeum koncepciójának elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettek a személyes történetek bemutatására. Kocsis Máté polgármester pedig örömét fejezte ki, hogy a kerület színvonalas emlékhellyel gazdagodik.
