Második alkalommal rendezték meg a színházi szakma egész napos marketingkonferenciáját a Pesti Magyar Színházban, az ülésen magyar és angol szakemberek vettek részt.
Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke köszöntőjével nyílt meg a színházi szakma egész napos marketingkonferenciája a Pesti Magyar Színházban. A Színházat vegyenek című rendezvényen Zalán János, a házigazda teátrum igazgatója a kommunikáció fontosságáról beszélt, Hidvégi Áron, a Századvég kutatási igazgatója pedig egy ezer fő megkérdezésével készült friss közvélemény-kutatás eredményeit részletezte: a felmérés szerint a színház a kultúrafogyasztási preferenciákban a második helyen áll a mozi mögött. A kutatás arra jutott, hogy a nézők jellemzően a könnyedebb műfajokat keresik, mivel elsősorban a szórakoztatásban látják a színház fő feladatát.
Alex Bailey, a Londoni Nemzeti Színház marketingigazgatója előadásában kifejtette: számukra a nemzeti színház cím a széles, de jó minőségű kínálatot jelenti, minél szélesebb hozzáférhetőséggel. Évenkénti százezres jegyeladásukkal kapcsolatban két fontos részletet emelt ki: odafigyelnek a törzsközönség megtartására és az új célcsoportok bevonására is, ezért a plakátjaik radikálisan eltérők. Emellett nem szervezik ki a jegyértékesítést, szponzorációs rendszert építettek ki, bevételüknek pedig csupán a tizenhét százalékát adják a kormányzati támogatások. Arra is kitért, hogy a színpadi produkciókon kívül moziközvetítéseket is rendeznek, sok digitális tartalmat tesznek elérhetővé, ajándékboltot üzemeltetnek, hogy a nézők kötődjenek a színházhoz.
Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda igazgatója hangsúlyozta: minden színházi alkotónak nagy a felelőssége abban, hogy ne csak egy szűk elithez szóljon.
A konferencia Rendezés és marketing című kerekasztal-beszélgetésén Bérces László dramaturg, rendező, fesztiválszervező kifejtette, hogy a rendezésnek és a marketingnek nincs köze egymáshoz. Szente Vajk színész-rendező arról beszélt, hogy számára már a darab kiválasztásánál is fontos a marketingérték, az előadásokhoz beharangozó videókat készítenek, a plakátra is figyelnek, és mindvégig nyitottan állnak a médiához. Hangsúlyozta, hogy mindemellett a Madách Színházban nem „engedik el” a darabokat.
A Marketing szakmai szemmel című kerekasztal-beszélgetésen Szabó László, a budapesti Nemzeti Színház kommunikációs igazgatója elmondta, hogy bár fontos az arculati és a dizájntrendek bizonyos fokú követése, az önazonosságot nem lehet feladni, mert abban a pillanatban hitelességét veszti a színház.
Alex Bailey, a Londoni Nemzeti Színház marketingigazgatója előadásában kifejtette: számukra a nemzeti színház cím a széles, de jó minőségű kínálatot jelenti, minél szélesebb hozzáférhetőséggel. Évenkénti százezres jegyeladásukkal kapcsolatban két fontos részletet emelt ki: odafigyelnek a törzsközönség megtartására és az új célcsoportok bevonására is, ezért a plakátjaik radikálisan eltérők. Emellett nem szervezik ki a jegyértékesítést, szponzorációs rendszert építettek ki, bevételüknek pedig csupán a tizenhét százalékát adják a kormányzati támogatások. Arra is kitért, hogy a színpadi produkciókon kívül moziközvetítéseket is rendeznek, sok digitális tartalmat tesznek elérhetővé, ajándékboltot üzemeltetnek, hogy a nézők kötődjenek a színházhoz.
Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda igazgatója hangsúlyozta: minden színházi alkotónak nagy a felelőssége abban, hogy ne csak egy szűk elithez szóljon.
A konferencia Rendezés és marketing című kerekasztal-beszélgetésén Bérces László dramaturg, rendező, fesztiválszervező kifejtette, hogy a rendezésnek és a marketingnek nincs köze egymáshoz. Szente Vajk színész-rendező arról beszélt, hogy számára már a darab kiválasztásánál is fontos a marketingérték, az előadásokhoz beharangozó videókat készítenek, a plakátra is figyelnek, és mindvégig nyitottan állnak a médiához. Hangsúlyozta, hogy mindemellett a Madách Színházban nem „engedik el” a darabokat.
A Marketing szakmai szemmel című kerekasztal-beszélgetésen Szabó László, a budapesti Nemzeti Színház kommunikációs igazgatója elmondta, hogy bár fontos az arculati és a dizájntrendek bizonyos fokú követése, az önazonosságot nem lehet feladni, mert abban a pillanatban hitelességét veszti a színház.
