A magyar Filmgyár fennállásának századik évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek csütörtök este Budapesten, a Róna utcában. A filmstúdió két terme ezután Fábri Zoltán rendező nevét fogja viselni.
Magyarország első filmgyárát 1917-ben alapították. Az első igazgatók, Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós filmrendezők Moholy Nagy László tervei alapján hozták létre azt az üvegfalú műtermet, amely Európa legkorszerűbb stúdiójának számított. A hatalmas zuglói terület – a mai Róna utca – éppen ideális volt a forgatások számára, a környéken akkor még rengeteg fa és csak néhány villa állt. A Corvin néven elindított gyárban a kor legnagyobb színészei fordultak meg, köztük Blaha Lujza és Beregi Oszkár is.
Később az ingatlan állami kézbe került, és Hunnia néven működött tovább. A műtermeket felújították, és megkezdődött a hangosfilmek készítése, Fedák Sári is itt forgatta első filmjét. A második világháború a Hunniát sem kímélte, a németek széthordták a gyárat, s legnagyobb csillagaink – köztük Karády Katalin és Jávor Pál – külföldre menekültek. A Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) nevet 1948-ban, államosítása után kapta az intézmény. A rendszerváltás után részvénytársasággá alakult, s 2010 óta a Magyar Nemzeti Filmalap része.
Ezt az időszakot, a magyar filmgyártás elmúlt száz évét ünnepelték csütörtök este a Róna utcában, ahol a magyar filmes szakma színe-java megjelent. Az emlékezők az augusztus 30-án elhunyt Makk Károlyról is vallottak, akinek munkásságát legendás alkotásaiból vett részletekkel idézték fel.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „Csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket.” Andy Vajna filmügyi kormánybiztos megköszönte a szakmának, hogy a magyar filmgyár történetének részese lehetett. Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője pedig emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió állandó bázisa és háttere volt.
Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket. „Azt kívánom a jövő nemzedéknek, hogy legyen annyi sikere, mint a magyar filmnek az elmúlt száz évben” – mondta.
A megemlékezés egyik díszvendége Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező volt, aki többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek alkotásai. „Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós” – hangsúlyozta.
Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a műtermek homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.
Később az ingatlan állami kézbe került, és Hunnia néven működött tovább. A műtermeket felújították, és megkezdődött a hangosfilmek készítése, Fedák Sári is itt forgatta első filmjét. A második világháború a Hunniát sem kímélte, a németek széthordták a gyárat, s legnagyobb csillagaink – köztük Karády Katalin és Jávor Pál – külföldre menekültek. A Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) nevet 1948-ban, államosítása után kapta az intézmény. A rendszerváltás után részvénytársasággá alakult, s 2010 óta a Magyar Nemzeti Filmalap része.
Ezt az időszakot, a magyar filmgyártás elmúlt száz évét ünnepelték csütörtök este a Róna utcában, ahol a magyar filmes szakma színe-java megjelent. Az emlékezők az augusztus 30-án elhunyt Makk Károlyról is vallottak, akinek munkásságát legendás alkotásaiból vett részletekkel idézték fel.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „Csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket.” Andy Vajna filmügyi kormánybiztos megköszönte a szakmának, hogy a magyar filmgyár történetének részese lehetett. Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője pedig emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió állandó bázisa és háttere volt.
Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket. „Azt kívánom a jövő nemzedéknek, hogy legyen annyi sikere, mint a magyar filmnek az elmúlt száz évben” – mondta.
A megemlékezés egyik díszvendége Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező volt, aki többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek alkotásai. „Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós” – hangsúlyozta.
Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a műtermek homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.
