Súlyos veszélyben a könyvkiadók

Nagymértékben nehezíti a könyvkiadók likviditási helyzetét, hogy mindössze egy állásfoglalás alapján néhány budapesti és a vidéki önkormányzat adóellenőrzései során rendre kifogásolja a nyomdaköltség érvényesítését az iparűzési adó számításánál. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy míg a nyomdák a papírköltséget, a könyvkereskedők pedig a megvásárolt áruk értékét visszaigényelhetik az iparűzési adóból, addig a kiadók tulajdonképpen az árbevételük alapján kötelesek megfizetni ezt a járulékot. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke egy keddi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a könyvkiadóknak e gyakorlat következtében több mint ötszázmillió forintos bevételkieséssel kell számolniuk, ami a kis és közepes cégek működését teljesen ellehetetlenítheti.

A zavart a nem pontosan szabályozott jogi környezet okozza, ugyanis jelenleg két eltérő állásfoglalás van érvényben. Az áfatörvény egyértelműen kimondja, hogy a nyomda a kiadóknak termékértékesítést végez, amelyet bizonylattal igazol. Ezzel azonban ellentétes egy állásfoglalás, amely szerint a nyomdai tevékenység szolgáltatásnak tekinthető, így anyagköltségként nem számolható el. Az önkormányzatok ez utóbbira hivatkozva öt évre visszamenőleg több kiadót is komoly büntetésekkel sújtottak.

Egy-egy kiadónál több tízmillió forintra is rúgnak ezek a tételek, a döntések ellen nincs fellebbezési lehetőség, a büntetést behajtották. Kocsis közlése szerint készek európai bírósági fórumokig is elmenni, de levélben jelezték Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is a problémát, érvelve a könyv termékjellege mellett. Úgy fogalmazott: ezt támasztja alá a nyomdai termék fizikai jellege és az áfatörvény is, valamint a termékkód megléte is, így véleményük szerint a könyvkiadás nem lehet szolgáltatás. Kocsis szerint rendkívül furcsa az a helyzet is, hogy míg a nyomdák és a terjesztők esetében a könyv egyértelműen termék, addig a kiadóknál ugyanaz a tárgy szolgáltatásnak minősül. „Jogi trehányságnak tartom, hogy ebben a környezetben mód nyílik arra, hogy egy egyértelmű bizonylatot kétféleképpen lehessen elkönyvelni attól függően, hogy az egy nyomdai, kereskedői vagy kiadói főkönyvben jegyzik fel” – mondta az elnök. Hangsúlyozta azt is, hogy ha helyzet nem oldódik meg, akkor nagyon sok kis és közepes kiadó csődöt jelenthet, illetve a nagyobb vállalatok is elgondolkodnak majd azon, hogy székhelyüket egy kisvárosba (ahol nincs iparűzési adó) vagy külföldre telepítsék át, ami a magyar önkormányzatoknak súlyos bevételkiesést jelentene, hiszen a kiadók működése abszolút átlátható, ők jelenleg is megbízható adózók, évente négy-öt milliárd forintot fizetnek az államnak és az önkormányzatoknak.