Rock és Bartók a Ludwig Múzeumban

Magyar alkotók életmű-kiállításaival kezdi az új évet a budapesti intézmény, amely a Velencei Biennáléra új szervezőkkel készül

Kultúra
  • 2016.01.21. - 03:36

Záborszky Gábor, a makói művésztelep, Albánia és Koszovó kortárs művészete, valamint Wroclaw avantgárd művészete is szerepel a Ludwig Múzeum idei kiállítási programjában. Fabényi Júlia igazgató tegnap sajtótájékoztatón értékelte a tavalyi évet, és bemutatta az idei terveket.

A tavalyi program legnagyobb sikere a Zsigmond Vilmos-kiállítás és a Ludwig goes Pop volt, kezdte tegnap évértékelőjét Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója. Elmondta, hogy a múzeum látogatási csúcsot is döntött 2015-ben: száztizenötezren voltak kíváncsiak a tárlataira. A gyűjtemény több darabbal bővült: elsősorban a neoavantgárd első és második generációjától és a fiatal alkotóktól vásároltak, ugyanakkor a Ludwig Alapítványnak köszönhetően az orosz művészek alkotásaiból is sikerült párat megszerezniük.

Az igazgató fejlesztendő területnek tekinti a multimédiás gyűjteményt, s kiemelte a decemberi MAPS konferencia sikerét, amely a médiaművészet megőrzéséről szólt. A tanácskozás alapján olyan együttműködés jöhet létre több intézmény között, amely a Ludwig Múzeumot a program módszertani központjává emelné. Az idei terveikről közölte, az egyik legfontosabb lépés a Velencei Biennálé (május 9.–november 22.) magyar részvételének megszervezése. Ennek érdekében új szervezőcsapatot állított fel a múzeum, ugyanakkor megkezdte egy kereshető archívum fejlesztését is, ahová a korábbi biennálék magyar és központi kiállításának anyagai kerülnének fel.

A Ludwig az idén Záborszky Gábor kiállításával nyit. A tárlat – amelyre a művész tizenöt új munkával készül – negyven év munkásságát öleli fel, hangsúlyozva, hogyan törte át az alkotó azt a falat, amely az absztrakt geometrikus grafika börtönébe zárta volna. A sort Érmezei Zoltán életmű-kiállítása folytatja, amely bemutatja az alkotót, aki kiszállt abból a kánonból, amit a hivatalos művészet diktált. Tíz éven át kizárólag elméleti tudással foglalkozott, majd performatív művészetét különleges formában műtárgyakba rögzítette – ez értelmezhető úgy, hogy az élet-halál határán oldotta meg törekvéseit, kereste a filozófiai irányzatok képzőművészeti vetületét.

Március-áprilisban a Makói Grafikai Művésztelep 1977–1990 című tárlat várja a látogatókat csaknem háromszáz alkotással. Ezt követően Rock/tér/idő címmel a könnyűzene és képzőművészet kölcsönhatásai, gyűjtői szenvedélyek, szokások kerülnek terítékre. Különösen érdekesnek ígérkezik Peter Farago és Ingela Klementz Farago Nők Chanelben című kiállítása, amely az összetett szépség fogalma mentén mutatja be a divatház alkotásait. Később Albánia és Koszovó kortárs művészetébe nyerhetnek betekintést az érdeklődők. Az Őszi Fesztivál részeként Bartók Béla alakja köré szervez kiállítást a múzeum zenetudósok és képzőművészek egymás szakterületéből merített munkáiból. Továbbá a Ludwig tárlattal tiszteleg Wroclaw, az egyik európai kulturális főváros előtt is: a lengyel város avantgárd művészete mutatkozik be mintegy ötszáz alkotás segítségével.
Reklám