A közelmúltban a budai Várból Pestre, a Zrínyi utcai Duna Palotába költözött a Magyarság Háza. Csibi Krisztina igazgató lapunknak azt mondta: a költözés nem érinti az intézmény fő profilját, továbbra is a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatainak erősítésén dolgoznak.
„A szórványról sem feledkezünk meg” (Fotó: MH)
– Miért költözött a Magyarság Háza a Várból Pestre?
– A Szentháromság téri épület eredetileg is Pénzügyminisztériumnak épült, a Vár rekonstrukciója során most a Nemzetgazdasági Minisztérium kapta meg, így nekünk új helyre volt szükségünk. Továbbra is a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. szervezeti egységeként működünk, s az egyetlen változás az, hogy a jövőben rendezvényhelyszínként már nem üzemelünk, kizárólag a külhoni magyarokhoz kapcsolódó programokat szervezünk.
– A helyszín nagyon különbözik az előzőtől? Jól jártak a cserével?
– Az épület jó adottságokkal rendelkezik, megfelel a céljainknak: van benne egy szép színházterem, több, jól felszerelt, időszaki kiállítások elhelyezésére megfelelő helyiség, filmvetítésre és egyéb programok megtartására alkalmas tér.
– A Duna Palotában működik a Duna Szimfonikus Zenekar és a Duna Művészegyüttes is. Csak társbérlők lesznek, vagy elképzelhető közös szervezésű program?
– Bérlők vagyunk, de természetesen nem zárható ki a jövőben valamifajta művészeti együttműködés sem. A befogadó intézmény vezetői – Bíró Ildikó és Bába Szilva –, valamint a munkatársaik kedvesen, segítőkészen fogadtak bennünket, és ez nagyban megkönnyíti számunkra a váltást.
– Történt valami változás a Magyarság Háza létrejötte óta az alapelvekben?
– Az induláskor, 2011-ben kitűzött célok nem változtak: továbbra is a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatainak erősítésén dolgozunk. Viszont az eddigiekhez képest még karakteresebben igyekszünk megjeleníteni a külhoni kultúrát. Egyaránt szervezünk konferenciákat, filmvetítéseket, filmklubokat külhoni magyar filmesekkel, kiállításokat, irodalmi rendezvényeket, színházi esteket, koncerteket és hangversenyeket.
– Van valami különbség az egyes határon túli magyar közösségek jelenlétének arányában? Erdélyben milliós lélekszámú a magyar közösség, máshol kevesebben vannak.
– Igyekszünk a Magyarság Házában egyformán lehetőséget adni mindenkinek, a négy-hatezres lélekszámú szlovéniai magyar közösségnek éppúgy, mint az egymilliós erdélyi magyarságnak.
– Van olyan nemzetrész, amellyel nehézkes az együttműködés, például a távolság miatt? Sikerül elérniük a csángókat?
– A szórványban élő magyarokról sem feledkezünk meg. A Magyarság Háza kiemelt programjainak mindegyikén szerepelnek például csángó vendégek.
– A jövő évi elképzelésekről már tudni valamit?
– Minden évben június 4-e, a nemzeti összetartozás napja, és november 15-e, a magyar szórvány napja köré szervezzük a legfontosabb rendezvényeinket, de egyelőre nincs meg a részletes terv. Annyit azért elmondhatok, hogy folytatódnak sikeres sorozataink a 2018-as esztendőben is, és tartalmas programokkal várjuk majd az érdeklődőket.
