Penderecki és Yann Tiersen Pesten

A kiállítás Bartók Béla életművének és személyiségének sokszínűségét mutatja be (Fotó: Hegedüs Róbert)

Több mint száz program várja azokat, akiket érdekel a színház, a kortárs zene, a dzsessz, az újcirkusz vagy a képzőművészet a pénteken kezdődött 25. CAFe Budapest kortárs művészeti fesztiválon – mondta a programsorozat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a Ludwig Múzeumban (Lumú). Szerinte a közelmúltban sokféle kultúra és ideo­lógia találkozott Európában, amelynek számos lakója mintha nem értékelné eléggé a kontinens gazdag kulturális örökségét. „Ilyen helyzetben még fontosabb megismerni saját kultúránkat” – mondta.

Brigitte Franzen, a Peter und Irene Ludwig Stiftung igazgatója felidézte, hogy Bartók népzenei, a Ludwig házaspár pedig képzőművészeti alkotásokat gyűjtött. A két művészeti ág közötti szoros kapcsolatot jól mutatja a kiállításnak otthont adó Müpa is, amely a zenének és a képzőművészetnek is fontos helyszíne – emlékeztetett, hozzátéve: a Ludwig-gyűjteményből a #Bartók kiállításba is kerültek munkák.

Káel Csaba, a fesztivál Operatív Testületének elnöke, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy a CAFe Budapest az elmúlt években a térség legnagyobb kortárs művészeti fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvénysorozat mára partnerségre lépett az Art Market Budapesttel, a Fashion Weekkel és a Margó irodalmi fesztivállal, ebben az évben pedig elindul a Budapest Ritmo világzenei fesztivál is – hívta fel a figyelmet.

Fabényi Julia, a Lumú igazgatója a #Bartók kiállításról szólva a megnyitót megelőző sajtóvezetésen elmondta: a kiállítás a zeneszerző születésének százharmincötödik évfordulóján a kortárs képzőművészet eszközeivel vizsgálja Bartók Béla életművének és személyiségének sokszínűségét.

A Készman József, Peternák Miklós, Szipőcs Krisztina, Bálványos Anna és Fabényi Julia által rendezett tárlaton a neoavantgárd klasszikusai — Maurer Dóra, Konok Tamás, Pinczehelyi Sándor és Lakner László – mellett nagyrészt olyan friss művek láthatók a kiállításon, amelyeket a több mint harminc hazai és külföldi alkotó a képzőművészet, a tudomány és a zene határán elhelyezkedő konceptuális pozícióból hozott létre.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválnak vendége lesz mások mellett a világszerte ünnepelt lengyel zeneszerző Krzysztof Penderecki, a francia Yann Tiersen, valamint a japán dzsesszvirtuóz, Hiromi is. Krzysztof Penderecki, a világ egyik legkeresettebb kortárs komponistájának zenéje több alkalommal is hallható a fesztiválon. Jeruzsálem hét kapuja című, három kórust, narrátort és énekes szólistákat foglalkoztató kórusszimfóniája október 12-én csendül fel a Müpában, majd október 17-én a Zeneakadémia látja vendégül műveit és őt magát is.

Bartók Béla születésének százharmincötödik évfordulójáról is megemlékezik a fesztivál, amelynek nyitóelőadásán a Kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin látható Káel Csaba rendezésében, Kocsis Zoltán vezényletével a Müpában.

A romantika posztmodern rehabilitációját bizonyítja kortárs magyar zeneszerzők darabjainak megszólaltatásával Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar Kortárs romantikusok című estje, míg a Southbank Gamelan Players-szel kiegészült Plaid Jáva és Bali szigetének muzsikáját ötvözi elektronikus kompozícióiban. A Szegedi Kortárs Balett eARTh című előadása Górecki 4. szimfóniájának zenéjével és táncszínházi eszközökkel boncolgat alapvető létkérdéseket.

Az 1956-os forradalomról mások mellett Németh Juci Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás emlékezik meg radio_56 címmel, a forradalmi napokról született verseket zenésítve meg a kortárs pop eszközeivel. Különleges perspektívából tekint a hatvan évvel ezelőtti eseményekre az Egy ünnepi színjáték – …’56–’16 című előadás is Gergye Krisztián rendezésében.