Osztrák erőd és szovjet emlékmű árnyékában

KultúrRing címmel indított új közéleti, kulturális sorozatot a Magyar Írószövetség. Az emlékezetpolitikáról szóló első vitaesten, kedden a testület székházában Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta, még nem született meg a 20. század közös magyar történelemszemlélete, így hiányzik a közös emlékezet. Az elit egyre indulatosabb emlékezetpolitikai vitákat folytat, ezekre azonban a társadalom egyre kevésbé fogékony, párbeszédre és konszenzusközeli állapot elérésére lenne szükség – hangoztatta. E tekintetben mérsékelten optimista, szerinte ezt a vitát jobb, ha nem politikusok, hanem értelmisé­giek folytatják le.

Schiffer András országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: közel állnak hozzá Gulyás Gergely szavai, de „kár, hogy mindez oly messze van a hivatalos állami emlékezetpolitikától”. Abban egyetértett, hogy nem teljesen reménytelen közös dolgokban megegyezni. Szerinte a legalapvetőbb 20. századi traumákat nem dolgozta még fel az ország, egyes hatalmi csoportok pedig ezt politikai haszonszerzésre használják. Úgy látja, a baloldali ellenzéki erők a német megszállás áldozatainak állított, vihart kavaró emlékművel foglalkoztak a választások előtt, nem a kormány kudarcaival, ez sokat elárul arról, hogy mennyi mondanivalójuk van a 21. századi Magyarországról. Schiffer kijelentette azt is, hogy a nemzeti ünnepek ne legyenek pártünnepek.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint is a párbeszéd-képtelenséggel van a baj. Meglátása szerint a rendszerváltás után a magyar baloldal idegenkedett a szimbólumoktól, az érzelmek megjelenítésétől.

Jelenits István teológus úgy látja, okosan kell emlékezni és felejteni. „Nem a saját bűneinket kell elfelejteni, hanem a másikét, aki ellenünk vétett” – hangsúlyozta. Ehhez pedig egészséges közösségre van szükség, a politikának szolgálnia kell az életet, nem pedig megfojtania, vagy egy látszólagos életet szimulálnia. A piarista szerzetes szerint a szoborállítás akkor időszerű, ha arra megérett a helyzet, ha van konszenzus. Ha azonban a szoborállítással akarják befolyásolni a helyzetet, akkor lehet, hogy azok a szobrok nem lesznek hosszú életűek – figyelmeztetett.

Babarczy Eszter eszmetörténész kijelentette, „beteg dolog”, ha az állam csinálja az emlékezetpolitikát, hiszen az emlékezés a civil közösség dolga. Wehner Tibor művészettörténész pedig emlékmű-állítási moratóriumot javasolt a közterekre, mert ott az emberek szerinte élni akarnak, nem pedig emlékezni. Hangsúlyozta, nehéz normális emlékezetpolitikáról beszélni egy olyan országban, ahol a fővárost uraló hegy tetején egy osztrák erőd és egy szovjet felszabadítási emlékmű díszeleg.