Kultúra

Nemzeti emlékhely lehet az egri vár

Átszabják az örökségvédelmi törvényt, a cél a régészeti feltárás könnytése

Nemzeti emlékhelynek minősíthetik az egri várat, amennyiben az Országgyűlés kedden elfogadja az erről szóló javaslatot. Beterjesztik a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását is, a cél az, hogy a nagyberuházók gazdasági érdekei összeegyeztethetők legyenek az örökségvédelemmel. 

Kedden szavaz az Országgyűlés az egri vár nemzeti emlékhellyé minősítéséről – jelentette be Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő ma Budapesten. Habis László, Eger polgármestere elmondta: a várban idén és jövőre is jelentős munkálatok folynak, megújul és új kiállításokkal gazdagodik többek között a kazamatarendszer, valamint a Szép-bástya, emellett a végéhez közeledik a történelmi belváros rehabilitációja is. Emlékeztetett arra, hogy a várban található Dobó István Múzeum az egyik leglátogatottabb vidéki múzeum.
Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás a kormány szemléletváltását tükrözi az örökségvédelem terén, amely a gazdasági szereplők, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeinek összehangolására törekszik.
A cél, hogy azok a gazdasági érdekek – amelyek a főként nagyberuházások kapcsán megnyilvánulnak – ne szembenállók, hanem összeegyeztethetők legyenek az örökségvédelemmel és a régészeti feltárással. A módosítás ezért kiemelten foglalkozik a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályaival, a műemléki értékek differenciált védelmével és a nemzeti emlékhelyekkel. Célja az eljárások könnyítése és gyorsítása. A törvénymódosítás másik fontos eleme a műemlékvédelem szabályozásának módosítása, a műemlékké nyilvánítás menetének átalakítása, ami új szemléletet honosíthat meg ezen a területen a tulajdonosok érdekeltségének megerősítése mellett.