Kultúra
Nagy író és újságíró volt
Százhetven éve született Mikszáth Kálmán
Feleségül vette 1873-ban a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Az író saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, meghalt néhány napos gyermekük, felesége is megbetegedett, végül elváltak.
Mikszáth az ellenzéki Budapesti Napilap, majd a Szegedi Napló munkatársa lett, ezután újult erővel tért vissza Pestre, ahol 1881-ben a Pesti Hírlap újságírója lett. Ugyanebben az évben megjelent A tót atyafiak című kötete, majd A jó palócok, és a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a sikert – olvasható az MTI portréjában. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult, újból megkérte Ilona kezét, és ismét házasságot kötöttek.
A novellák mellett Mikszáth nevét szatirikus publicisztikái, parlamenti tudósításai is ismertté tették, nem sokkal később a Szabadelvű Párt támogatásával képviselővé választották. Munkásságának negyvenéves jubileumán ünnepséget rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, de megbetegedett, és 1910. május 28-án meghalt.
Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával.
Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet.