Huszonötödik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, a tegnapi megnyitón a fővárosi Millenáris parkban Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta: a rendezvény nem engedett a minőségből, negyed évszázada szolgálja az irodalom, a könyvek ünnepét.
Daniel Kehlmann a főváros díját Gál Katalintól és Nagyné Varga Melindától vette át (Fotó: Bodnár Patrícia)
Nem lett szekértáborok harcának vagy személyes ellentéteknek sem áldozata, sem eszköze, nem engedett az infrastruktúra színvonalából, miközben népszerűsége nőttön-nőtt – mondta a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tegnapi megnyitóján Prőhle Gergely, Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Millenárison. Az irodalom helyzetét, népszerűségét tekintve nincs ok a borúlátásra, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes a nyomtatott és digitális világ okos összekapcsolására törekedni, amelyre jó példa a múzeum húszéves Digitális Irodalmi Akadémiája is – tette hozzá.
Az idei könyvfesztivál díszvendég országa Szerbia. Prőhle rámutatott, hogy a magyarországi szerbek jelenléte kultúrtörténetünk része, egy ilyen rendezvény pedig kultúrdiplomáciai esemény is, több mint gesztus, hiszen a nemzeti irodalmak kölcsönös összekapcsolását jelenti. Vladan Vukosavljevic szerb kulturális miniszter úgy fogalmazott: a könyvfesztiválnak köszönhetően a szerb kultúra és irodalom szimbolikusan visszatérhet Budapestre, ahol a 19. század első felében az első modern szerb kulturális intézmények megalakultak. A miniszter példaként említette az 1826-ban Pesten alapított, és ma Újvidéken működő Matica Srpskát, a szerb nép legrégibb közművelődési és tudományos intézményét, amely szintén bemutatkozik könyvfesztiválon.
A díszvendég íróval, Daniel Kehlmann német szerzővel a megnyitót követő pódiumbeszélgetésen Lévai Balázs író, műsorvezető beszélgetett. Kehlmann elmondta, hogy már gyerekként nagyon sokat olvastak fel neki, majd később ő maga is sokat olvasott, s természetes folyamatként élte meg, hogy olvasóból író lett. Hangsúlyozta, amikor teheti, kézzel ír – a legutóbbi, most magyarul is megjelent Tyll című regényét is tollal írta. Három évig dolgozott rajta, a falusi életről akart írni, annak ellenére, hogy soha nem élt falun, s ez megnehezítette a dolgát, bár olyan embereknek írta, akik tudják dekódolni szövegét A művet a regénystruktúra, az időbeli ugrálások teszik érdekessé. Kehlmann vehette át a Fővárosi Önkormányzat elismerését, a Budapest Nagydíjat, az átadáson Darvasi László író mondott laudációt. Szavai szerint nagyszerű és kedvelt irodalom a német szerzőé, műveit könnyed és szemléletes filozofikusság, érzékeny rezignáció és hallatlanul pontos korismeret jellemzi, történetei filmszerűek, élénkek és lenyűgözően tudatosak. Hozzátette: átlátja az emberi cselekvés esendő tereit, van érvényes víziója a világról, kitüntetett érdeme, hogy látja, mi a jó a kor emberében, és mi nem. Emlékeztetett arra is, hogy a könyvfesztiválra jelent meg magyarul Fodor Zsuzsa fordításában a harmincéves háború vérzivataros korában játszódó, fentebb említett Tyll című regénye, amelynek főszereplője a legendás német tréfacsináló, Till Eulenspiegel. A Budapest Nagydíjat Gál Katalin, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke és Nagyné Varga Melinda, a fővárosi önkormányzat kulturális főosztályvezetője adta át. A díj Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikus- és könyvművész alkotása.
A Millenáris parkban vasárnapig összesen huszonhat ország százhatvan kiállítója várja a közönséget, s több mint százhetven program közül válogathatnak.
