A Szigetvár nemzeti emlékhelyek közé kerülését jelképező sztélé avatásával megkezdődtek a Zrínyi-emlékév fő programjai a városban hétfőn.
Zrínyi Miklós és a várvédők halálának fontos tanulsága a felelősségtudat is, mert ha a hadvezér elfogadja a szultántól a neki felajánlott horvát királyi koronát, török vazallusként minden korábbinál magasabb méltóságot, vagyont nyert volna, de ő a szabadságot és a hősi halált választotta – mondta a miniszter, miután Radnainé Fogarasi Katalinnal, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával és Vass Péter független polgármesterrel leleplezte az intézet által a vár kapujánál állíttatott sztélét.
Trócsányi László úgy vélte, a Zrínyiek hite, idealizmusa és nagylelkűsége fontos üzenetet hordoz számunkra. Az egyéni érdekek felülkerekedésével a közösség érdekeit kifejező eszmények erejüket veszthetik. Nem véletlenül valljuk az Alaptörvénnyel együtt, hogy „az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”.
Valószínűleg soha nem találják meg Zrínyi Miklós szigetvári védő sírját – közölte Katona Csaba történész az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Azt mondta, a hadvezér végső nyughelyéről nem születtek pontos feljegyzések. Elképzelhető, hogy tömegsírba került, de ha nem, akkor is jelöletlenbe.
Katona Csaba I. Szulejmánról is beszélt. Közlése szerint a Szigetvár ostroma alatt elhunyt török szultánt először Magyarországon temették el, később azonban preparált holttestét Isztambulba vitték. Így fordulhatott elő, hogy két sírhelye is volt.
Hangsúlyozta, hogy Szulejmán megítélését kétfelé kell választani: kiemelkedő államférfi volt, a magyar történelemben ugyanakkor negatív szerepet játszott, mert hódítóként érkezett.
Pécsett négynapos nemzetközi emlékkonferenciát tartanak hétfőtől Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulóján. Ennek során több irányból közelítik meg Szulejmán életművét, és megvizsgálják, milyen helyet foglal el a szultán a különböző nemzetek történelmi emlékezetében – mondta.
A miniszter szavai szerint Szigetvár másik üzenete a béke és az egymás iránti tisztelet, amelyet helyben az emlékpark, Zrínyi és Szulejmán emlékműve hirdet. Európa története sokáig a háborúk története volt, ma az Alaptörvényünkkel valljuk, hogy tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével – mutatott rá, kiemelve: Törökország és Magyarország ma szövetségese egymásnak, a cél ennek erősítése, nem pedig gyengítése.
Trócsányi László – utalva az október 2-i népszavazásra – szólt arról, hogy ma az Európai Unió komoly kihívások előtt áll, s keresztényként „kötelességünk a rosszra nemet mondani”. Hozzáfűzte: „határozottan nemet mondunk a milliós tömegeket kizsákmányoló embercsempészetre és a hozzájuk kapcsolódó szervezett bűnözésre, nemet mondunk a terrorizmusra”. Emellett „Magyarország nemet mond az Európa határán pusztító konfliktusokra, erejéhez mérten támogatja a rendezést és az arra rászoruló embereket¨. Ami egykor Drinápoly, Mohács vagy Szigetvár volt, az ma sok esetben, sajnos, Brüsszel, Párizs vagy Nizza terroristák általi megtámadása.
Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nemet mond a nők elleni erőszakra, az emberi méltóság és szabadság korlátozására és nem rejti véka alá azt sem, hogy nemet mond a hibás, a választók megkérdezése nélkül hozott döntésekre is.
Magyarország ma is Európa sorsának részese, ezért teljes jogú tagként kívánunk részt venni a kontinens jövőjéről szóló vitában, amelyben nem fegyverrel, hanem szavazatunkkal mondhatunk véleményt a már meghozott döntésekről.
Úgy vélte: „a lényeg, hogy mondhassunk igent vagy nemet, a mismásolás vagy menekülés, miként Zrínyinek, nekünk sem megoldás”. „Aki pedig akár az önrendelkezés, akár a választás jogát elvitatja a magyar nemzet tagjaitól, az – ne legyen kétségünk – a sakktábla másik oldalán ül” – mondta a miniszter, majd hozzátette: a cél a béke, amely „az Európai Unió legfontosabb vívmánya és az is kell, hogy maradjon”.
