Megkezdődött a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához időzített kiállítás és vásár központjában idén nem egy kontinens, ország vagy nyelvterület hanem a kétszázhúsz éves szervezett magyar könyvkultúra áll.
A programok között pénteken a magyar könyvszakma legaktuálisabb kérdéseiről rendeznek szakmai beszélgetéseket, amelyen szó lesz a könyvkereskedelem legfontosabb kérdéseiről, a könyv jövőjéről, a digitalizálásról, a könyvpiac működéséről és ebben az állam lehetséges szerepváltozásról is. 
Az Országos Széchényi Könyvtár a szervezett magyar könyvkereskedelem és kultúra kétszázhúsz évét bemutató kamarakiállítást rendez, szombaton pedig sor kerül a Csillagtérkép - a magyar próza estje című programra, amelyen a magyar könyvkultúra több mint kétszáz év gazdagságát szeretnék megmutatni. Az est elején Jordán Tamás színművész olvas fel válogatást, összefoglalást adva a magyar prózából, majd Grecsó Krisztián és Háy János íróval tartanak zenés beszélgetést, mellettük az est vendége lesz Kollár-Klemencz László és Egyedi Péter zenész is.
Az idén tizenötödik alkalommal rendezik meg az esemény keretében szombaton az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is, amelyre tizenkilenc országból érkeznek alkotók. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg.
Pénteken ötödik alkalommal tartják meg a rendezvény keretében az európai írótalálkozót, amelyen a szerzők magyar írókkal közösen gondolhatnak végig egy-egy fontos európai uniós témát, idén a nemzetközi fejlesztés európai évéről és az európai unió irodalmi díjáról értekeznek.
A fesztivál díszvendége Jonathan Franzen amerikai író, akinek Diszkomfortzóna című önéletrajzi írását szombaton mutatja be az Európa Könyvkiadó.
A könyves seregszemlén több mint harminc ország állít standot, a külföldi irodalmat mintegy ötven, a hazai és a határon túli magyar irodalmat csaknem ötszáz alkotó képviseli.

Drog, ami hozza a pénzt

Jonathan Frazen számára az írás olyan drog, amely nem viszi, hanem hozza a pénzt.

"A szöveg, amit írok, menekülési útvonalat jelent a világtól. Megnyugvást hoz, csökken minden aggodalmam, amikor írok. Komoly agymunka, mert közben egyfolytában fejben kell tartanom ötezer dolgot, fizikailag viszont teljesen lestrapál" - fogalmazott Jonathan Franzen.

Az írónak eddig három kötete jelent meg magyarul: az egyaránt az amerikai Közép-Nyugaton játszódó Javítások és a Szabadság című regény, valamint a Könyvfesztiválra időzített memoár, a Diszkomfortzóna - mindhárom az Európa Könyvkiadónál.

Az ötvenöt éves Jonathan Franzen felidézte, hogy bár már a nyolcvanas években írt - első regénye, a The Twenty-Seventh City 1988-ban jelent meg -, 2001 óta övezi óriási érdeklődés a munkáit. A Javítások egy héttel az Egyesült Államokat ért terrortámadás előtt jelent meg, s Franzen a regényért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

"Leginkább a nagy német modernektől tanultam meg, mi az irodalom. Németországban komoly irodalmi képzést kaptam, de az első írásaim nem arattak sikert és újra meg kellett terveznem, hogyan lehetne írnom az aktuális világról, a jelenről, mi lehet különleges. Rájöttem, hogy akkor járok jobban, ha kicsit személyesebbre veszem, saját élményekre, tapasztalatokra alapozok. Így született meg a Javítások" - fejtette ki az amerikai író, aki a Swarthmore College-ben hallgatott németet, és később Münchenben, majd Fulbright-ösztöndíjjal Berlinben is tanult.

A Javítások egy közép-nyugati középosztálybeli család életét mutatja be több évtizeden át, egy kiüresedett karácsonyi összejövetel apropóján. A Szabadságban (2010) egy liberálisnak, környezettudatosnak elkönyvelt közép-nyugati családon keresztül az amerikai szabadságeszmény illúzióival számol le.

Hozzátette: az írás folyamat, ami által az ember saját magává válik, és ehhez fel kell nőni. Az író kitért arra, hogy amikor a Javításokat írta, dühös volt, a Szabadság írásakor viszont már világhírű, boldognak érezte magát, jól élt.

Új regényét, az idén ősszel megjelenő Purityt - amely egy kontinenseket és évtizedeket átívelő többgenerációs eposz lesz - három barátjának mutatja meg, több részletben. "Régebben nem voltam magabiztos, mostanában egyre szívesebben mutatom meg a dolgaimat szerkesztőknek".

Jonathan Franzen szerint a valóság és a kutatás többször az író ellensége, mint szövetségese. "A sztori számít, minden történetben elég néhány fontos tény rögzítése".