Kultúra
Magyar filmnek tapsol egész Cannes
Nemes Jeles László alkotása nem várt sikert ért el a szemlén – A nemzetközi sajtó dicséri, és már az amerikaiak is megvették
A rendező, Nemes Jeles László új szemszögből mutatja be a holokausztot (Fotó: MTI/Kallos Bea)
A Saul fia olyan nyomasztóan és kompromisszummentesen mutatja be a holokausztot, ahogyan azt még soha senki nem tette meg, jóllehet a témát már számos alkalommal feldolgozták a filmművészetben – írja a Variety című filmes szaklapban Justin Chang kritikus Nemes Jeles László Saul fia című filmjéről. A magyar vesenyfilmet nemcsak a Variety kritikusa dicséri, de mások is. Az Indiwire azt emelte ki, hogy a film olyan intenzív dráma, amelyben a feszültség egy pillanatra sem csökken. Eric Kohn kritikus szerint a koncentrációs táborban játszódó történet és a filmes energia ötvözése azért is különösen elképesztő, mert egy első filmről van szó. A France Info francia hírrádió, a Le Journal du Dimanche, a Télérama és a Paris Match című francia lapok is arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a film a koncentrációs tábor legnehezebben elképzelhető helyszínein, a gázkamrákban és a krematóriumokban játszódik, a rendező nem rekonstruálja obszcén és részletes módon a helyszíneket, hanem végig a filmben egyetlen fogoly szemszögéből láttatja a dolgokat, az ő gesztusait és tekintetét követi a kamera. A Le Parisien szerint egyszerre borzalmas és csodálatos a magyar film. A Paris Match azt írja, meglepő, sőt megdöbbentő lenne, ha a Saul fia díj nélkül távozna Cannes-ból, a Le Nouvel Observateur című lap pedig a főszereplő Röhrig Gézának adná a legjobb férfi alakítás díját. A filmrendező végzettségű, New Yorkban élő magyar költő az RFI közszolgálati rádió szerint is hihetetlenül jó a főszerepben. Nemes Jeles László rendező pedig egy filmművészeti és intellektuális hőstettet hajtott végre a rádió tudósítója szerint azzal, hogy az auschwitzi valóságról fiktív és soha nem látott képeket teremtett a képzeletünkben.
A Libération és a Le Figaro című lapok is úgy vélték, hogy az ismeretlen Nemes Jeles László úgy robbant be első filmjével a cannes-i fesztiválon, ahogy 2006-ban Jonathan Littell a Goncourt-díjat nyert Jóakaratúak című regényével.
A Le Monde szerint ugyanakkor noha a rendező tudatában van a holokausztábrázolás veszélyességéről szóló vita kérdéseinek, nem ad rá válaszokat a filmjében.
A filmet a cannes-i Fesztiválpalota kétezer-háromszáz férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram egyetlen kelet-európai és egyetlen első filmjeként. A munka tizennyolc művel verseng az Aranypálmáért. Sokatmondó, hogy a nézők a vetítés végén perceken át tapsolva, állva köszöntötték az alkotókat, akik szintén felállva köszönték meg a meleg fogadtatást. Nemes Jeles László a bemutató után a távirati irodának elmondta, hogy megható volt számára a közönség reakciója, s szerinte azt is lehet érezni, hogy a film jelentős nemzetközi visszhangot vált ki. A film nemzetközi forgalmazója a rendező elmondása szerint olyan sok megkeresést kapott, hogy ki kellett kapcsolnia a telefonját.
A filmet a Sony Pictures a hét végén megvette, aminek valószínűleg az az oka, hogy az amerikaiak díjesélyesnek érzik az alkotást a jövő évi Oscar-díj-gálán, s ezt kívánják előkészíteni a film megvásárlásával. Nemes Jeles László elárulta, hogy jelenleg második filmtervén dolgozik, amely 1910-ben, Budapesten játszódik, s a civilizáció végéről szól. A film műfaját illetően egy fejlődéstörténet és thriller keveréke lesz.A Saul fia című film főszerepét a New Yorkban élő, a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendező szakon végzett Röhrig Géza költő alakítja, aki már korábban is játszott filmekben.
A rendező több profi színészt is megnézett szereplőválogatáson, de végül konoksága, eltökéltsége, sokrétűsége és visszafogottsága miatt választotta őt Saul szerepére.
Röhrig Géza a távirati irodának elmondta: teljesen magáénak érzi Saul, a Sonderkommando egyik tagjának figuráját, és sorsszerűnek, hogy eljátszhatta ezt a szerepet.
Emlékeztetett arra, hogy az 1995-ben megjelent Hamvasztókönyv című verseskötetében 95 oldalnyi költeményt írt Auschwitzról, több oldalról is érintettnek érzi magát a témában.
Az Aranypálma kiosztása és a záróünnepség május 24-én lesz Cannes-ban.
A magyar mozikban június 11-től látható a Saul fia.
Csalódást okozott Gus Van Sant
A sajtóvetítésen kifütyülték, az első kritikák pedig lehúzták Gus Van Sant amerikai rendező The Sea of Trees című filmjét, amelyet az egyik leginkább várt alkotásként szombaton mutattak be a hatvannyolcadik cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjában. Az Elefánt című filmjével 2003-ban Aranypálmát nyert rendező tizenhatodik alkotása két, öngyilkosságra készülő férfi találkozásáról szól a Japánban található Aokigahara-erdőben. A francia Premiere című filmes magazin szerint Gus Van Sant élete legrosszabb filmjét készítette el, a brit The Guardian szerint hihetetlenül kínos melodrámáról van szó, Gus Van Sant az érzelgősség csapdájába esett.