Játék babákat mutat be a Kiscelli Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Az október 18-ig látogatható tárlat mellett a látogatók megismerkedhetnek a múzeum játékgyűjteményéből összeállított válogatással is.
Több mint száz alkotást neveztek be az idén az országos baba- és mackókészítési versenyre. Az alkotások a Kiscelli Múzeum időszaki kiállításán láthatók, október 18-ig. A babák a külföldi játéktörténeti múzeumokban kiállított ásatási leletek alapján több ezer éve jelen vannak a kislányok felnőtté válásában, ennek ellenére napjainkban sokszor halljuk, hogy nem szeretnek babával játszani a gyermekek, az óvodákban a sokféle foglalkozás mellett nincs idő azokra a családi életre nevelő szerepjátékokra, amelyeknek kelléke a baba, esetleg a mackó – mondja Keglovich Ferencné, a kiállítás kurátora.
Magyarországon, noha nem oktatják sehol a babakészítést, kézművesvásárokon néha előfordul olyan textilkészítő, akinek a standján textilbaba is található. Ahogy a kurátor mondja, néhány évvel ezelőtt Budapesten még akadt szakközépiskola, ahol játékkészítést is oktattak, Hóbor Lajosné vezetésével sok fiatal lett babakészítő. Mára ez azonban csak emlék, pedig a két világháború között a leányiskolák szinte mindegyikében a tanterv része volt a textilbaba-készítés. A babák ruhái régen és most is az aktuális divatot követték, és esetenként ezért nemcsak játékszerként funkcionáltak, hanem alkalmasak voltak a legújabb öltözetek bemutatására is. A kurátor elmesélte, hogy például a 18. század végén, a francia-német háborúban a csatamezőkön a divatbabákat szállítók szabad átjárást kaphattak – mellékesen ezek a babák már akkor is magasak és vékony testűek voltak, mint ahogy ma a legkedveltebb és legtöbb bírálatot elszenvedő Barbie.
A szakember azt is elmondta, hogy a készítők az alapanyagok és a technikák alkalmazásának terén is kedvelik a legújabb divatot, és használják a Fimót (levegőn száradó gyurma), vagy a valódira megszólalásig hasonlító csecsemőt készítenek az erre alkalmas technikákkal. Mindemellett erőteljesen jelen vannak a hagyományos anyagok is, mint a nemez, a papírmasé a textil és a porcelán, így az ezekből készült alkotások nem is nevezhetők babáknak, inkább „öltöztetett emberszobroknak”. A kiállításon többségben vannak ezek az úgynevezett művészbabák, amelyek inkább szolgálnak lakásdíszként, mint játékként, a verseny kategóriái között szerepelt azonban a játék baba is.
A kiállításon játék mackók is láthatók. A versenyek kísérőrendezvényeként rendszeresek a babakonferenciák, ahol az elmélet mellett a készítési technikákat is elsajátíthatják az érdeklődők. Mint azt Keglovich Ferencnétől megtudtuk, az országban két babaklub működik: Táton a porcelánbabák készítését a legkiemelkedőbb hazai alkotótól, Czibuláné Csicsman Erzsébettől lehet megtanulni, nem véletlen tehát, hogy csak ebben a fiatal városkában huszonegy porcelánbaba-készítő él, míg Győrött a klubtagok a textilbabák készítésében járnak élen.
„Hazánkban nincs nagyipari játékgyártás, a hazai játéktörténetet kutató Tészabó Júlia szerint régen is csak időleges működött egy-egy játékgyár, a legismertebb Bártfán. A kiállításon bemutatott játék babák alkotóinak semmiféle kapcsolatuk nincs a nagyiparral. Kisebb megrendeléseket babaruhák varrására kapnak: Bíró Józsefné például több mint húsz évig varrta a szebbnél szebb antik utánzatú babaruhákat német megrendelésre” – meséli a kurátor, aki kiemeli: az egyesület kiállítása mellett egy kis válogatás is megtekinthető a Kiscelli Múzeum játékgyűjteményéből.
A kiállítás zárásaként október 18-án 10 órától 15 óráig A babával játszástól a női élet kiteljesedéséig címmel rendez konferenciát a Kiss Áron Magyar Játék Társaság, és vásárt is tartanak, ahol antik babák, játékok, babaruhák mellett babakészítéshez szükséges alapanyagok, kittek, textilbabák, parókák is megvásárolhatók.
