Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból országszerte számos helyen rendeznek ünnepséget, díjakat adnak át, kiállításokat nyitnak. Ezen a napon tartják az Együtt szaval a nemzet című rendezvényt és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét is. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
Hoppál Péter: Idén több pénz jut kultúrára
Részben a kulturális nagyberuházásoknak köszönhetően a tavalyi 56 milliárdról 122 milliárd forintra nőtt a kulturális államtitkárság költségvetése - mondta el a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter a magyar kultúra napján megtartott, vasárnapi sajtótájékoztatóján részvétét nyilvánította a veronai buszbaleset áldozatainak és hozzátartozóiknak.
A 66 milliárd forintos többlet jelentős infrastrukturális és szakmai megújulást tesz lehetővé Budapesten és a vidéki településeken egyaránt - közölte az államtitkár, kiemelve többek között a Liget Budapest projektet, az Operaház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Budai Vigadó, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztését, valamint a Modern Városok Program keretében vidéken zajló kulturális beruházásokat.
Csokonai-, Balassa-díjakat és könyvtári elismeréseket adtak át a Vigadóban
"Annak különösen örülnünk kell hogy a magyar kultúra jeles követei, akik a tudás átadásának mélységeiben járatosak és a kultúra titkait közvetítik a haza minden szegletébe, áldozattal és hozzáértéssel végzik munkájukat" - fogalmazott Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az elismerések átadása előtt.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy a tárca 2014-ben hirdette meg kulturális alapellátási programját, amelynek lényege a kultúrához való hozzáférés kiszélesítése volt. A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva elmondta, hogy 2016-ban másfélszer annyian váltottak jegyet színházi előadásokra, mint 2010-ben, de ugyanez a tendencia tapasztalható a hangversenyek tekintetében is: az elmúlt hat évben 30 százalékkal nőtt az előadások, hangversenyek száma, bővült az előadóhelyek, valamint a nemzetközi versenyek köre is.Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2023-ban újra egy magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet egy nagy-britanniai várossal együtt. Mint mondta, ez szintén jó lehetőség lesz arra, hogy a magyar kultúrát a külföldi közönség is jobban megismerhesse.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mond a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen. Fotó: MTI/Marjai JánosEzt követően Hoppál Péter és Závogyán Magdolna helyettes államtitkár Csokonai Vitéz Mihály-díjat adott át Boros Lídia Erzsébet népdalénekesnek, a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek, illetve a pécsi Janus Egyetemi Színháznak, a Márai Sándor-díjat pedig Berta Zsolt író kapta."A kormány meghozta döntését annak a tárcaközi bizottság felállításáról, amelyet Balog Zoltán kultúráért felelős miniszter január vége előtt kíván összehívni, és amely közzéteszi a 10 hónapos pályázat kiírást" - fűzte hozzá.
Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ, a budapesti Csokonai Kulturális és Sportközpont, a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ, a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria, illetve a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.
A Könyvtári Minőség Díjat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának adták át.
Kósa Ferenc kapta a Kölcsey-emlékplakettet
Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet Szatmárcsekén. A Melocco Miklós szobrászművész által készített elismerést a helyi református templomban, több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke adta át a 79 éves filmrendezőnek.
A Himnusz alkotójának élete, munkássága és hitvallása sok száz, szatmári földről származó embernek adott példázatot és erőt az alkotó hazaszeretetről, ezek közé az emberek közé tartozik Kósa Ferenc is - méltatta laudációjában Jánosi Zoltán a filmrendezőt, megemlítve, a Tízezer nap című filmje az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját.
Kósa Ferenc munkásságára utalva Jánosi Zoltán kifejtette, a Kölcsey monogramját nemcsak neve kezdőbetűiben, de lelkében is viselő rendező keze "vaskalitkából szabadította fel Dózsa, Ady, József Attila, Béres József, Balczó András és a többiek szellemét". A cannes-i siker után az 1956 után megtorlásokat a kultúrában tovább folytató politika nem akarta megérteni a rendező filmjének 1956-ról szóló üzeneteit, ezért "sorozatosan záratta bádogdobozba" filmjeit - tette hozzá.
A rendező alkotásait "a berlini falat lebontó vésőkhöz" hasonlító Jánosi Zoltán emlékeztetett, hogy Kósa Ferenc életműve szerkezetében és világlátásában ezer szállal Szabolcs-Szatmár-Bereghez kötődik, hiszen a Tízezer nap alapgondolata is hiteles szabolcsi történetekből állt össze, filmhősei közül többen, például Balczó András és Béres József is szabolcsi gyökerűek.
Kósa Ferenc 1937. november 21-én született Nyíregyházán. A Széchenyi István Közgazdasági Technikumban 1956-ban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. A Cannes-ban nyertes Tízezer nap című diplomafilmjét beválasztották a Budapesti Tizenkettő, az 1948-1968 közötti évek tizenkét legjobbnak tartott magyar filmje közé is, melyeket a magyar filmszakma 1968-ban titkos szavazással jelölt ki. Filmjei számos hazai és nemzetközi elismerésben részesültek, alkotásait több mint ötven országban vetítették, Magyarországon filmjei többségét hosszabb-rövidebb időre betiltották. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója. Az 1970-es évektől jelentek meg írásai az Alföld, az Új Forrás, a Tiszatáj, a Valóság és a Tekintet című folyóiratokban, 1972-ben látott napvilágot Csoóri Sándorral közösen írt novelláskötete, a Forradás. Az 1980-as évektől erősödött politikai szerepvállalása. A Magyar Szocialista Párt megalakulásától 2000-ig a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként az országos elnökség tagja, 1990 és 2006 között a párt főállású országgyűlési képviselője volt.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. A díjazottak között volt Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.A díjazott a templomban tartott beszédében elmondta, Kölcsey a "tisztánlátás" embere volt, előre látta a magyar nemzet jövőjét, sorsáért érzett aggodalma, fájdalma pedig költeményeiből is kiérezhető volt. "A mostani tisztánlátásunk hiányának történelmi távlatokban beláthatatlan és akár jóvátehetetlen következményei is lehetnek. {...} Országunk és nemzetünk vonata már megint vakvágányon vesztegel és eme jelképes vonat jelképes mozdonyvezetői jószerivel azt sem tudják eldönteni, hogy előre indítsák-e el a vonatot, vagy hátrafelé" - fogalmazott Kósa Ferenc.A filmrendező szavai szerint tisztánlátásra van szükség, "ez emberi jogunk, nemzeti kötelességünk, egyszersmind személyes érdekünk is". Másként alakult volna az ország sorsa, ha Kölcsey szelíd és bölcs intelmeihez igazodva próbálták volna meg a magyarok megteremteni a demokráciájukat - tette hozzá.
Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Fabiny Tamás evangélikus és Fekete Károly református püspök hirdetett igét. A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
Együtt szavalt a nemzet Cegléden
Elmondta: a Fölszállott a páva tehetségkutató televíziós műsorban évekkel ezelőtt fellépő Vrencsán Anita, és tanára, Vaszi Levente mutatta meg, hogy az egyik legkeletibb magyar település, az alig 200 lelkes Kostelek is mekkora erőt tud adni a magyarságnak. Úgy vélte: az említett kosteleki előadóknak a megismerése is bizonyította, hogy nem volt hiábavaló az a munka, amit Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató évtizedeken át végzett, sokszor az értetlenséget, a nélkülözést vagy akár a börtönt is vállalva. "A magyar kultúra napján erősíteni kell azt a meggyőződést, hogy a magyarság megmaradásának a legalapvetőbb záloga a hit, a kultúra és az ezekhez szorosan kapcsolódó magyar nyelv megőrzése" - nyilatkozta az államtitkár. Úgy vélte, ennek a tudatosítása az összmagyarságnak ad erőt. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a kilencvenéves Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató munkásságát bemutató kiállítás megnyitásával ünnepli a magyar kultúra napját. A kiállítást a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezte.
A kiállított anyag 2015 tavaszától fél éven át volt látható Szentendrén. Soltész Miklós elmondta, hogy a késő-délutáni órákban részt vesz azon a gyertyás imádságos megemlékezésen is, amelyet Székelyudvarhely központjában levő Márton Áron téren tartanak a veronai autóbuszbaleset áldozatai emlékére. "Ez a megemlékezés azt üzenheti, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok odafigyelnek egymásra, és a jóban is, a fájdalomban is együtt vannak" - jelentette ki az államtitkár.
