Egy napon született Tommy Lee Jones színész és Oliver Stone filmrendező, akik közös munkáiknak köszönhetően szoros barátságban is állnak egymással. Karrierjük egyaránt hullámhegyekkel és -völgyekkel tarkított, mégis a legrangosabb filmes kitüntetéseket tudhatják a magukénak.
Tommy Lee Jones, az örök rosszfiú
Tommy Lee Jones, a texasi San Sabában született 1946. szeptember 15-én, ereiben indián és walesi vér is csörgedezik. Nehéz gyermekkora volt, a családi viszályok elől a sportba menekült. A Harvard Egyetem irodalom szakán végzett kitűnő eredménnyel, szobatársa Al Gore, későbbi alelnök volt, barátságuk ma is szoros. Az egyetemi színjátszó kör tevékeny tagja volt, és diplomájának megszerzése után tíz nappal minden színészi képzettség nélkül már a Broadwayn lépett fel.
Neve és arca a tévében lett ismert. Filmes karrierje 1980-ban A szénbányász lánya című zenés filmmel lódult meg: a címszereplő Sissy Spacek férjeként Golden Globe-díjra jelölték, majd a Norman Mailer regényéből készült A hóhér dala halálra ítélt gyilkosáért Emmy-díjat nyert.
A nyolcvanas években sorra játszotta a negatív figurákat, ami sem szakmailag, sem a közönségnél nem talált kedvező visszhangra. Népszerűségét az évtized végén a Texasi krónikák: Lonesome Dove című sorozattal nyerte vissza, amelyet minden idők legjobb westernjének szavaztak meg. 1991-ben Oliver Stone JFK – A nyitott dosszié című politikai drámájában a Kennedy-gyilkosságba belekeveredő Clay Shaw üzletembert játszotta, és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Oscar-díjra jelölték. Egy évre rá a Szökevényben elszántan üldözte a gyilkossággal gyanúsított orvost, Harrison Fordot – alakításáért a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Golden Globe-ot és Oscar-díjat is begyűjtötte 1993-ban.
A sokoldalú színész nem fél attól, hogy rosszfiút játsszon, mert – egyik nyilatkozata szerint – az embernek a való életében úgyis jónak kell lennie.
De nem csak sötét figurák jellemezték karrierjét: komoly drámai és vígjátéki szerepek is végigkísérték pályafutását, leghíresebbként a Sötét zsaruk (Men in Black) ügynöke vagy az Amit még mindig tudni akarsz a szexről hőse például.
Az Amerikai Filmakadémia még kétszer jelölte a Oscarra: 2007-ben főszereplőként az Elah völgyében című alkotásért, majd öt évvel később mellékszereplőként Thaddeus Stevens képviselő megformálásáért, a Steven Spielberg rendezte Lincolnban.
Rendezőként az 1995-ös Régi ismerősök című tévéfilmjével – amelyet forgatókönyvíróként és főszereplőként is jegyez – érte el a legnagyobb elismerést. A film kábeltelevíziós díjat és a filmszínészek céhének díját is megkapta. Első mozifilmje, a Melquides Estrada három temetése a 2005-ös cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, ahol Jones a legjobb férfi színész is lett.
Oliver Stone, a botrányhős
A New Yorkban született rendezőt kiskorától érdekelte a film, főként Fellini, Godard és Bunuel művészete nyűgözte le. Beiratkozott a Yale Egyetemre, de egy év múlva inkább Vietnamba ment angolt tanítani, de dolgozott például hajón, és novellákat is írt. Hazatérve másodszor is nekivágott az egyetemnek, de most sem bírta sokáig, így 1967-ben jelentkezett a hadseregbe.
Két horrorfilmmel kezdte pályafutását, de ezek nem keltettek feltűnést. Ezt követően szinte kivétel nélkül az amerikai társadalom alapvető kérdéseit boncolgató, a közvéleményt megosztó alkotásokat készített, nem véletlenül tartják a legellentmondásosabb hollywoodi rendezőnek. Első Oscar-díját forgatókönyvíróként kapta 1979-ben az Éjféli expressz című filmért, majd több sikeres, bár nem mindig művészi igényű film forgatókönyvét jegyezte.
Első jelentős filmje az 1986-ban forgatott Szakasz volt. Vietnami trilógiájának nyitó darabja a háború értelmetlenségét, az egyénre gyakorolt pusztító hatását ábrázolta, és megkapta érte a rendezésért járó Oscart. A trilógia második része három évvel később készült el. A Ron Kovic önéletrajzi könyve alapján forgatott Született július 4-én egy lebénult, lelkileg is sérült vietnami veterán, é s vele egy nemzedék tragédiáját dolgozta fel, és ismét rendezői Oscart ért.
A Wall Street brókereinek kegyetlen világát bemutató Tőzsdecápákban (1987) hitelesen ábrázolta az ügyletek mögötti konspirációkat és korrupciót. 1991-ben két teljesen különböző filmjét mutatták be: a The Doors a hatvanas évek kultikus zenekara és a legendás énekes, Jim Morrison történetét mesélte el, a JFK – A nyitott dosszié pedig a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletek összefoglalása. Formai megoldásaival (a fekete-fehér és színes képek keveredése, kiváló fényképezés és vágás) maradandót alkotott, és ismét az érdeklődés középpontjába állította a vitatott témát. A filmet számos kategóriában jelölték Oscarra.
A számos vitát és botrányt kiváltó Született gyilkosok egy ámokfutó sorozatgyilkos-párt állított a középpontba, és a média hazug, erkölcstelen sztárgyártó gépezetére próbálta meg felhívni a figyelmet. A jobbára fanyalgó kritika szerint azonban éppen az elítélni szándékozott, öncélú erőszakot dicsőítette.
1996-ban ismét politikai témához nyúlt, a Nixon, a Watergate-botrány miatt lemondásra kényszerült elnök életét kísérte nyomon. Bár a film nem lett kasszasiker, Stone-t a forgatókönyvért már tizenegyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra.
Az igen sarkos politikai véleményt alkotó és ezt véka alá soha nem rejtő Stone a nacionalizmust és a patriotizmust tartja a két legrosszabb dolognak, amely szerinte minden másnál többet ártott a múlt században. Rokonszenvezik a latin-amerikai baloldali mozgalmakkal, forgatott dokumentumfilmet a barátjának tekintett kubai Fidel Castróról (Comandante) és a populista venezuelai elnökről, Hugo Chávezről (South of the Border). Dokumentumfilmben dolgozta fel a palesztin-izraeli konfliktust, és nemrég fejezte be dokumentumfilmjét Vlagyimir Putyin orosz elnökről.
Az elmúlt években a televízió számára is dolgozott, az Amerika elhallgatott történelme című dokumentumfilm-sorozatban azokat az eseményeket kívánta megvilágítani, amelyekre véleménye szerint történésük idején ugyan kevés figyelem jutott, de kulcsszerepük volt az Egyesült Államok történelmében. Vadállatok című filmjének témája a mexikói drogháború volt. Egy nappal hetvenedik születésnapja után kerül az amerikai mozikba Snowden című filmje, amelyet életrajzi-politikai thrillernek nevezett, az amerikai hírszerzési dokumentumokat kiszivárogtató amerikai informatikusról szól. A film elkészítése komoly nehézségekbe ütközött, Stone szerint Amerikában minden lehetséges módon megpróbálták cenzúrázni, ezért forgatott végül Münchenben.
A rendező a filmvilág csaknem valamennyi rangos díjával büszkélkedhet, s azon néhány filmes egyike, akit ugyanazon filmért (A szakasz) Arany Glóbusz-, a Rendezők Céhe-, a BAFTA- és az Oscar-díjjal is elismertek. Stone néhány éve Budapesten tartott mesterkurzust a filmkészítésről.
