Luther végrendelete tárlaton

A két különleges kiállítási darab bemutatásával a levéltár az intézményben folyó munkába tudományos bepillantást szeretne adni – emelte ki Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója a kiállítás tegnapi megnyitóján.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ számára kiemelt jelentőségű történelmi dokumentumot – a végrendelet az Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása miatt került ideiglenesen az országos levéltárba.

Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó magánvégrendelet, amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem a családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke felidézte, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves északnémet evangélikus polgárcsalád, a Carpzow família tulajdonába került. A család utolsó férfi tagjának elhunytával, 1804-ben a hagyatékot aukcióra bocsátották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg negyven aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház. A püspök megjegyezte: a dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther nem a gyerekeire, hanem az özvegyére hagyta értékeit. „Ezt tudatosan tette, ha tetszik, a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára.”

A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben készített földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény.