Létfontosságúak az állami műfordítói programok

A Balassi Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet által szervezett rendezvényt a román főváros egyik legismertebb könyvesboltjában, a Bastiliában tartották. A beszélgetésen Stefania Nalbant, a Curtea Veche kiadó képviselője elmondta, hogy ők a 2000-es évek elején kezdték kiadni magyar írók műveit. Márai Sándorral indultak, majd Esterházy Péterrel folytatták. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, és nem folyamodtak állami támogatásért, de a 2008-ban kirobbant gazdasági válság több mint 30 százalékkal vetette vissza a román könyvpiacot. Ettől kezdődően létfontosságúvá váltak az állami műfordítói programok – magyarázta –, hiszen ezek nélkül a magyar írók szinte egyáltalán nem jutnának el a román olvasókhoz, ugyanis a kisebb kiadók számára önerőből szinte lehetetlen veszteség nélkül kiadni magyar írók könyveit.

Hozzátette: általában a kelet-közép-európai írók, így a magyarok iránt is alacsony az érdeklődés a román piacon, egy kötetet legjobb esetben öt év alatt kétezer példányban lehet eladni. Ezt nagymértékben befolyásolja, hogy a román kiadók becslése szerint a 19 milliós Romániában mintegy egymillióra tehető az aktív könyvvásárlók száma.

Ioan Cristescu, a Tracus Arte Kiadó képviselője szerint hibát követnek el a román és a magyar kiadók, ha elsősorban kortárs írók munkáit akarják megismertetni olvasóikkal, hiszen a románok és a magyarok nem ismerik egymás klasszikusait sem. Az MTI tudósítása szerint Simona Sora író azt javasolta, hogy a Balassi Intézet ajánljon tíz olyan könyvet, amelyet érdemesnek tart lefordítani románra, a románok pedig szintén tízet, és mindkét fél tegyen meg mindent, hogy ezek kiadása megtörténjen. George Volceanov műfordító azt javasolta, hogy a Balassi Intézet hozza létre a magyar–román műfordítók adatbázisát.