A Budapesti Tavaszi Fesztivál idén két jelentős magyar zeneszerző előtt is fejet hajt. A fesztivál a hagyományosnak mondható Liszt-tematikája mellett a magyar zenetörténet egyik legfontosabb alakjáról, a 135 éve született, és éppen fél évszázada elhunyt legendás zeneszerzőről, zenepedagógusról, Kodály Zoltánról is megemlékezik.
Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy Kodály Zoltán munkássága nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar zenei élet. Az 1882-ben született zeneszerző kiemelkedőt alkotott a klasszikus zene minden területén, művei a mai napig a koncerttermek közkedvelt darabjai. A komponálás mellett nem csak páratlan terjedelmű népdalgyűjteménye, hanem pedagógiai módszerei - ezen belül is a népdalkincsre épülő Kodály-módszer – is alapjaiban változtatták meg a zenéről való gondolkodásmódot. A pedagógiai módszer nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 2016-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A nemzetközi hírnév tükrében nem meglepő, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon nem csupán magyar előadók műsorán találunk Kodály-műveket. A fiatal japán szoprán, Ayane Imai április 10-i Vigadó-béli dalestje különleges utazást ígér a magyar és a japán zene világába, mintegy hidat képezve a két pentatonikus zenei hagyomány között. A Hokkaidóban született énekesnő tanulmányait Szapporóban, Pécsett és Budapesten végezte, tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet, mind zenei, mind szó szerinti értelemben. Estje különleges, már-már személyes vallomás szülőhazájáról és választott otthonáról. Április 12-én a Lappföldi Kamarazenekar koncertjén csendül fel a zeneszerző Adagio című darabja Sulyok Imre zenekari átiratában. Fülei Balázs zongoraestjének ad otthont a Klebelsberg Kultúrkúria április 10-én, itt más szerzők művei mellett elhangzik a Marosszéki táncok is.
