Csalódott az európai filmes sajtó az idei cannes-i filmfesztivál díjai miatt, egyes vélemények szerint túlsúlyba kerültek a társadalmi problémákat boncolgató alkotások. A brit rendező, Ken Loach kapta az Aranypálmát, a szociális rendszerek kritikájaként értelmezhető filmjével kapcsolatban a vasárnap esti díjátadón úgy fogalmazott: a neoliberális folyamatok milliókat taszítottak nyomorba, ám veszélyes az is, hogy a szélsőjobboldal megerősödhet.
Az Én, Daniel Blake című filmjével a brit rendező, Ken Loach nyerte el az Aranypálmát az idei, 69. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon vasárnap este. A nyolcvanéves alkotó, aki tíz éve is megkapta a fődíjat – ezzel egyike a csupán nyolc olyan alkotónak, aki kétszer nyert – most az európai szociális rendszerek kritikájaként értelmezhető filmjéért kapta a fődíjat. A díjátadón Ken Loach a BBC tudósítása szerint úgy fogalmazott: a világ, amelyben élünk, veszélyes helyzetben van, a neoliberálisnak nevezett folyamatok a katasztrófa közelébe sodortak minket, és milliókat döntöttek nyomorba. Azonban hozzátette: szükséges és lehetséges egy másfajta világ – ugyanakkor felhívta a figyelmet a gondok közben megerősödő szélsőjobboldal veszélyeire is. A film történetében az elesett, beteg, de büszke férfi főszereplő a bürokráciával szemben csak két szomszédjában talál társra, akikkel együtt veszik fel a harcot – olvasható a távirati iroda összefoglalójában.
A George Miller ausztrál filmrendező vezette kilenctagú zsűri, amelynek egyik tagja Nemes Jeles László, a Saul fia című Oscar-díjas film rendezője volt, a Nagydíjat a kanadai Xavier Dolannak ítélte Juste la fin du monde (Épp a világ vége) című filmjéért, amelyben a francia filmművészet világhírű alakjai, mások mellett Marion Cotillard, Vincent Cassel, Léa Seydoux és Nathalie Baye is szerepeltek.
Andrea Arnold brit filmrendező kapta a zsűri díját az Egyesült Államokban játszódó American Honey című, marginalizálódott fiatalokról szóló road-movie-jáért.
A legjobb rendezés díját megosztva vehette Christian Mungiu a román társadalmat eluraló korrupcióról és megalkuvásról szóló Érettségi című drámájáért és a francia Olivier Assayas a Personal Shooper című, angol nyelven forgatott thrillerért.
A legjobb forgatókönyv díját az Oscar-díjas iráni Aszgar Farhadi The Salesman című letisztult családi drámája érdemelte ki. A film főszerepét alakító Sahab Hosszeini kapta meg a legjobb férfialakítás díját: egy férjet játszik, aki bosszút esküszik felesége bántalmazása miatt. A legjobb női főszereplő a Fülöp-szigeteki Jaclyn Jose lett, Brillante Mendoza rendező Ma’Rose című filmjében nyújtott alakításáért, ez az alkotás szintén társadalomkritikus módon mesél az országról.
Mint arról lapunk is már beszámolt, magyar siker is volt Cannes-ban: Andrasev Nadja a diplomaművek versenyében harmadik díjat kapott A nyalintás nesze című rajzfilmjéért.
A díjkiosztót követő késő esti sajtótájékoztatón az újságírók nemtetszésüknek adtak hangot a távirati iroda jelentése szerint. George Miller megvédte a döntésüket, hangsúlyozva, hogy „amikor ezer ember van egy fesztiválon, és véleményt alkot, mindig lesz olyan, aki bírálja a díjazást, ez része a játéknak, a fesztivál kellemes részének”.
A szaksajtó kritizált számos döntést, szinte egyöntetűen kiemelve a társadalmi problémákkal foglalkozó alkotások túlsúlyát. Kritizálták a legjobb női főszereplő kiválasztását, és egyöntetűen hiányolták a díjazottak közül főképp a Tony Erdmann című német versenyfilmet, Maren Ade vígjátékát. Mindez felmerült a sajtótájékoztatón is, George Miller azt mondta, huszonegy film volt versenyben, de csak nyolc díjat adhattak át. Arról is beszélt, hogy megpróbáltak „nem figyelni” a filmkritikákra, mert maguk akartak dönteni, és közlése szerint sokkal hosszabban dolgoztak, mint más zsűrik szoktak. A női főszereplővel kapcsolatban pedig Donald Sutherland és Mads Mikkelsen színészek megvédték döntésüket, mondván, Jaclyn Jose remek alakítást nyújtott, és nagy szerepe volt.
Nemes Jeles László, a tavalyi fesztiválon a zsűri Nagydíját elnyert Saul fia rendezője üdvözölte, hogy az idei nagydíjas Juste la fin du monde (Épp a világ vége) című kanadai alkotást 35 milliméteres filmre forgatták, s annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben több ilyet válogatnak be a versenybe. Arról is beszélt, hogy bár Xavier Dolan benne volt a tavalyi zsűriben, közlése szerint ez nem befolyásolta őt. „Nagyon tetszett nekünk a film. Az elejétől meghallottuk a rendező különleges hangját. Boldog vagyok, hogy léteznek olyan rendezők, akik a saját útjukat járják, másfajta filmeket csinálnak, mint amilyenek korábban készültek” – mutatott rá.
Magyar alkotás is versenyez Berlinben
Siflis Zoltán Örvényben című dokumentumfilmje is bekerült a berlini nemzetközi South East European Film Festival (SEEFF) versenyprogramjába. A 2015-ben készült százperces alkotást május 27-én vetítik a délkelet-európai társadalmi helyzetet elemző alkotásoknak szánt szemlén – jelentette a távirati iroda. Az alkotás naplószerűen szerkesztett filmkrónika az egy évtizedig tartó balkáni háborúk hétköznapjairól, elsősorban a Jugoszláviában-Szerbiában élő magyarság szemszögéből vizsgálja ezt az időszakot, bemutatva a különböző túlélési stratégiákat. (ZR)
