Konferencia Csoóri Sándorról

Csoóri Sándor kortársaihoz hasonlóan átélte az első világháború utáni trauma időszakát, a második világháborút, a nyilas terrort és a kékcédulás választásokat. Megérte ’56-ot, és a sok tekintetben félresiklott rendszerváltás is – fogalmazott Fekete György, az akadémia elnöke azon a kétnapos konferencián, amely tegnap kezdődött Csoóri Sándorról a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) – írja a távirati iroda.
Az elnök szerint a zseniális költő a politikához való ragaszkodás és a politikától való távolságtartás hihetetlenül nehéz pillanatait élte át 1989–1990-ben.

„A költészet feladatvállalás. Csoóri Sándor a feladatot nemcsak költészetével, hanem egész életével vállalta” – fogalmazott Kocsis Miklós, a szerző életművét több mint húszféle szempontból feltáró konferenciát megszervező MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója.

Csoóri Sándor 1945 után egy olyan világba kapcsolódott be, amelyben még rengeteg utópisztikus és jámbor elképzelés volt arról, hogy a lakosság legnagyobb részét adó parasztság felemelésével fel lehet építeni egy paraszti demokráciát. Valódi esély azonban erre már nem volt; a kommunista diktatúra a kolhozosítással lényegében megsemmisítette a magyar történelmi parasztságot – mondta el Tőkéczki László történész. Itt kezdődött Csoóri Sándor életében is az útkeresés, amely megpróbálta helyreállítani a diszkrepanciát a szavak, az ideológia, a propaganda és a valóság között. Gondolkodásának középpontjába egyre inkább a határon túli magyar kisebbségek helyzete került.

Az MMA tájékoztatása szerint a kétnapos konferencia elsősorban a Csoóri Sándor-életműben kifejeződő kultúrfilozófiai modell összetevőit, többek között a költő nemzetfogalmát, folklórfelfogását és irodalomszemléletét, valamint az egyes műveket, társművészeti kapcsolatokat is vizsgálja.

Tegnap kora délután Papp Endre Csoóri Sándor 21. századi esszéiről beszélt, Elek Tibor Csoóri Sándor irodalomszemléletébe, míg Gróh Gáspár az író-költő nemzetfogalmába nyújtott betekintést.

A szerző hetvenes-nyolcvanas évekbeli költészete lesz a témája ma Vasy Géza előadásának, majd Tarján Tamás az ifjúságképzet mítoszának változásairól fog beszélni Csoóri Sándor lírai életművében. Falusi Márton A radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetében címmel tart előadást, Nagy Gábor pedig a szerző apokaliptikus nemzetvízióit veszi sorra az elmúlt három évtizedből.

A konferencia utolsó szekciójában Sebő Ferenc A népköltészet és Petőfi címmel tart előadást, Fehér Anikó az író-költő és a népzene viszonyát fogja megvizsgálni. Szekfü András Csoóri Sándor és a magyar filmművészet kapcsolatát tárja a hallgatóság elé, Tóth Klára pedig Csoóri Sándor filmálmaival ismerteti meg a hall­gatóságot.