Kondor Attila nyerte el a fődíjat

)
A Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely hosszú ideje az egyik legerősebb hazai képzőművészeti seregszemle, nekünk, magyaroknak hagyományt jelent – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Hódmezővásárhelyen, a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitóján. Az elmúlt száz-százötven évben történt társadalmi katasztrófák miatt a hagyományaink nagyon ifjak, és ennek hiányát érezzük a minőségben, az ízlésben, a művészet támogatásában, a művészek megbecsülésében is – tette hozzá. A politikus kifejtette, bár az első tárlatot 1954-ben szervezték meg, előzményei több mint száz évre nyúlnak vissza. Tornyai János az első világháború előtt a városba visszatérve fejébe vette, hogy miként a földművesek teszik Szent Mihály napján, az ősz közeledtével a vásárhelyi művészeknek, kézműveseknek is érdemes összegezniük az évet. A Munkácsytól ellesett ötlet alapján, francia mintára szervezte meg a Fekete Sasban az első tárlatokat. Cseh Tamás szavaival élve „a szűk levegőjű ötvenes években” a Vásárhelyi Őszi Tárlat üde színfolt volt. A hatalmasságok provinciális kezdeményezésnek tartották, így nem is tettek ellene. A hatvanas évek átmeneti támogatása után azonban viharossá vált a kiállítás sorsa, és csak az utóbbi tíz-tizenöt évben sikerült megtalálni a tárlat új hangját – mondta a miniszter.

A kiállítás fődíját, a Tornyai-plakettet Kondor Attila grafikusművésznek ítélte oda a zsűri. Kondor Attila az ezredfordulón végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, mestere Baranyay András volt. Tanulmányai alatt Barcsay- és Kondor Béla-díjjal jutalmazták. A negyvenkét esztendős művész évek óta rendszeres kiállító a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 2013-ban Endre Béla Mesterdíjjal ismerték el munkásságát. Kondor Attila a festményt egyszerre tekinti eredménynek, végpontnak és új kiindulópontnak. Ars poeticája szerint a festészet gyakorlása lehetőséget adhat arra, hogy kiszabaduljunk a mindennapok fogságából. Alkotásain filozofikus megoldásokkal jelennek meg ember helyett az ember alkotta tárgyak, antik és klasszikus épületek, romok, kutak és szobrok. A művész megfogalmazása szerint munkáiban annyiban érdekli egy adott tárgy, amennyiben a formák ritmusarányai a tekintet mozgását képesek egy nyugvópontra juttatni. Muladi Brigitta művészettörténész szerint képein a hangsúlyos „üres”, színnel, köddel megtöltött képfelületek csak látszólagos üresjáratok, valójában e pillanatnyi csend felkészülés az aktivitásra.

A Tornyai-plakettel minden évben a tárlaton szereplő egy kiemelkedő művész munkásságát ismerik el, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár. A Szabó Iván szobrászművész által tervezett plakettet a díjazottak csak egyszer kaphatják meg. A tárlat szombati megnyitóján összesen huszonhárom elismerést adtak át. A Hódmezővásárhely városa és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjat, amellyel egy éven át havi százezer forint támogatás és a névadó leszármazottja által adományozott Rudnay-rézkarc is jár, Szvet Tamás képzőművész nyerte el. A Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott díjban Papageorgiu Andrea festőművész részesült, az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját Király Gábor festőművész kapta. A kiállítás fődíján túl Hódmezővásárhely városa adományozza az Endre Béláról, valamint a Galyasi Miklósról elnevezett díjakat is: előbbi mesterdíjat Földi Péter, utóbbi nívódíjat Ámmer Gergő szobrászművész vehette át. A felsőoktatási intézmények festő szakának végzős hallgatói számára meghirdetett Fiatal Festők Nívódíjában Jagicza Patrícia Linda részesült.

A 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton százharminchárom művész mintegy kétszáz alkotását láthatja a közönség. Szombattól láthatók a tavalyi tárlat kiemelt díjazottjainak kiállításai a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Gaál József képzőművész Persona című tárlatával mutatkozik be, a Ritmus című kiállításon Mórocz István Rudnay Gyula-ösztöndíjas grafikusművész alkotásaival ismerkedhet meg a közönség, Bíró Botond Fiatal Festők Nívódíjával kitüntetett művész képei pedig az Elevenelemek című tárlatán láthatók.

---

Új programot indít a kormány művelődési házak építésére

Nemzeti művelődésiház-építési programot indít a kormány, hogy visszaadja a kisközösségeknek az együttlét, a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Csanádalbertin. Lázár János az ötszáz lakosú Csongrád megyei község új művelődési házának átadásán elmondta, a kormány minden magyar kistelepülésnek felajánlja az együttműködését, hogy sikerüljön megteremteni a boldogulás lehetőségét munkahelyek létrehozásával, a közösség összetartozását, a szabadidő kulturált eltöltését biztosító intézmények kialakításával. „Olyan közösségben szeretnénk élni Magyarországon, ahol egy kistelepülésen az emberek újra felelősséget vállalnak egymásért, ahol képesek megbeszélni a falu, az ország vagy épp a család aktuá-lis ügyeit, sőt képesek segíteni is egymásnak” – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.
A kormány 2014 decemberében döntött arról, hogy százötvenmillió forinttal támogatja a művelődési ház kialakítását – közölte a távirati iroda.