Kultúra
Kocsis Zoltán a ritka zsenik egyike volt a zenésztárs szerint
Két város is a saját halottjának tekinti a művészt
Kocsis Zoltán zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen – írta az egyik közösségi oldalon közzétett rövid méltatásában a vasárnap elhunyt zongoraművészről Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Fischer Iván az MTI tudósítása szerint a Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevében is megrendüléssel búcsúzott a pályatárstól.
Kocsis Zoltán a legnagyobb tehetség volt, páratlan energiával és kapacitással bírt nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is – mondta el a világhírű zongoraművészre emlékezve Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész és karmester az MTI-nek. Kiemelte: felbecsülhetetlen érték önmagában az is, amit Kocsis Zoltán Bartók hagyatékával tett, ő fedezte fel, hogy mi minden maradt a zeneszerző után. Elmondta: november 26-án Schubert-estet dirigál a Müpában, közte a Befejezetlen (VIII.) szimfóniát, amelyet Kocsis Zoltán emlékének ajánl.
Perényi Miklós gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára a Kossuth rádió 180 perc című hétfői műsorában azt mondta, Kocsis Zoltán nemcsak zongoraművész és karmester volt, hanem zeneszerző és zenetudós is.
Hozzátette: fiatal korától kezdve szívósan tökéletesítette technikáját, hallatlan szorgalommal gyűjtötte zenei ismereteit, megérezve saját zseniális képességeit, lehetőségeit.
Kovács Géza, az ázsiai turnén részt vevő Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója azt mondta, Kocsis Zoltán azokban a percekben halt meg, amikor az általa betanított A csodálatos mandarint játszották az általa választott dirigens, Kovács János vezényletével Sanghajban, s a mandarin fájdalmas halála egybeesett az ő halálával. Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója életének 65. évében hunyt el. 1983-ban Fischer Ivánnal alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott.
Tegnap a Zeneakadémia közölte, hogy saját halottjának tekinti a művészt. Vigh Andrea, az intézmény rektora közölte, hogy a művész ezer szállal kötődött a Zeneakadémiához: itt végzett, itt kezdett tanítani 1973-ban, s bár a hetvenes évek végétől formálisan már nem tanított az intézményben, újra és újra visszatért alma materébe.
„Univerzalitása zenei ízlésében is megnyilvánult: repertoárját meghatározta két hangszere – a zongora, illetve a szimfonikus zenekar –, de nincs az utóbbi négyszáz évnek olyan jelentős zeneszerzői világa vagy stílusa, melyben ne mozgott volna otthonosan. Bartók volt számára a legfontosabb: fiatal korától izgatta az autentikus Bartók-játék, s szoros munkakapcsolat fűzte az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívumához” – fogalmazott a rektor.
Kocsis Zoltánban az ösztönös zsenit és az enciklopédikus muzsikust vesztette el a világ, az Opera társulatát lesújtotta a hír – írja közleményében Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A kormány saját halottjának tekinti a zongoraművészt – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-t. Tarlós István budapesti főpolgármester és Pécs városa is jelezte: Budapest és Pécs is saját halottjának tekinti a művészt.
A világ zenei életét, Magyarországot és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot (NGYSZ) is óriási veszteség érte – méltatta Edvi Péter, az NGYSZ elnöke hétfőn az MTI-nek a vasárnap elhunyt Kocsis Zoltánt. Mint mondta, Kocsis Zoltán huszonhat éve, 1990-től kezdve élete végéig születésnapi koncertjeit nekik ajánlotta fel.
Kocsis Zoltánról vasárnap este a pécsi Kodály Központban is megemlékeztek, ahol a Zrínyi-emlékév keretében a szigetvári hősök tiszteletére Vajda János Zrínyi kantátájának ősbemutatóját tartották A Zrínyiek a magyar zenében című emlékhangverseny előtt Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár osztotta meg a közönséggel a zongoraművész, karmester, zeneszerző halálhírét, a publikum egyperces néma főhajtással tisztelgett a kétszeres Kossuth-díjas művész emléke előtt.