Mintegy huszonöt-harminc milliárd forintba kerül majd az Új Nemzeti Galéria nyertes japán tervek alapján készülő városligeti épülete – mondta lapunknak a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László arról is beszélt, hogy mivel a Ludwig Múzeum mégsem költözik ide a Műpából, a pagodaszerű japán építmény kisebb lesz, de egyébként is jobban illeszkedik majd a parkhoz. A Néprajzi Múzeum közelgő új tervpályázatáról pedig közölte: több magyar irodát is meghívnak a külföldiek mellé.
Szellemi tartalommal telített, nem hűvös, elidegenítő modernizmus – mondta lapunknak az Új Nemzeti Galéria leendő városligeti épületének nyertes japán tervéről a miniszteri biztos, Baán László. Mint arról már beszámoltunk, a napokban kiderült, hogy a rövidesen lebontandó Petőfi Csarnok helyén a tervpályázat áprilisi eredményhirdetésének két nyertese közül a Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) távol-keleti pavilonépítészetet idéző elképzelése valósul meg (lásd keretes írásunkat), nem pedig a norvég Snohetta kettős lépcsőből álló, monolitszerű építménye.
Baán László a döntés hátteréről kérdésünkre azt is közölte, az elmúlt hónapok tárgyalásai után rendkívül komplex szempontrendszer alapján és gazdaságossági elveket is figyelembe véve született meg a határozat. Úgy véli, a Városliget parkjához jól illeszkedik majd a SANAA légiesebb terve, a tájjal való kapcsolat is megfelelő lesz. Közlése szerint a végső tervek elkészítését most kezdik az építészek, a szakemberekkel együttműködésben pedig a koncepciót is véglegesítik: például a kiállítótermek elhelyezkedését, a látogatói útvonalakat és az egyéb funkciók elhelyezését.
Érdekesség, hogy a tó mellé 2018-ra felépülő Magyar Zene Háza is japán munka: Fudzsimoto Szu gömbölyded, szintén pavilonszerű műve a tavalyi tervpályázat nyertese (erről bővebben lásd keretes írásunkat). Baán szerint így Budapestet gazdagítva immáron egy különleges és egymással is harmonizáló épületpáros tanúskodik majd a kortárs japán építészet kvalitásáról. Mivel arról is döntöttek az elmúlt hetekben, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Műpából a Városligetbe, az Új Nemzeti Galériával egy épületbe, így az új kisebb lehet, a miniszteri biztos közlése szerint mintegy húsz százalékkal. A megvalósítás költsége várhatóan 25-30 milliárd forint lesz.
Kérdésünkre, hogy a Ludwig Múzeum végül miért nem költözik, a miniszteri biztos azt mondta, előnyösebb lesz a Városligetnek is, ha kisebb épület valósul meg. Ugyanakkor korábban rendre arról szóltak a hírek, hogy a budapesti Ludwig-filiálé 1989-es megalapításakor az állam vállalta, hogy a modern művészetet gyűjtő intézmény anyagát egyszer majd közösen mutatják be a galéria kortárs műveivel. Kérdésünkre Baán László elmondta, hogy ez annak idején sem volt egyértelmű kötelezettségvállalás, és amikor a Ludwig a Műpába költözött 2005-ben, ez már fel sem merült. Az Új Nemzeti Galériával közös épület pedig újra felvetette volna az erről való gondolkodást, de ez immáron okafogyott – tette hozzá.
Ismert az is, hogy a miniszteri biztos által főigazgatóként vezetett Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei egyesülnek majd: az Új Nemzeti Galéria épületébe kerülnek a 19. század utáni alkotások, a korábbi művek pedig a Szépművészeti Múzeumban lesznek. Mindkét helyszínen a külföldi és a magyar anyagot együtt mutatják be, ahogy az az utóbbi alapítása után is volt, amíg 1957-től – szovjet minta alapján – szét nem választották – emlékeztetett Baán. Az pedig, hogy a Szépművészeti Múzeumban viszonylag hiányos a 20. század második felének külföldi műveiből álló gyűjtemény – és a Nemzeti Galéria e korból származó műveihez képest kevésbé jelentős –, szerinte nem jelent gondot. Az Új Nemzeti Galériában így nagyobb szabadsággal rendezhetik majd be a kiállítótermeket, hangsúlyosan szerepelhetnek a magyar művek, erről már több elképzelésük is van, de részleteket Baán László még nem szeretne elárulni.
Beszámolt az új Néprajzi Múzeum körüli teendőkről is, amelyre hamarosan kiírják az új, meghívásos nemzetközi tervpályázatot – a remények szerint ez nemcsak gyorsabb lesz egy nyílt pályázatnál, hanem jobb minőséget is hoz, hasonlóan az Új Nemzeti Galériáéhoz. Ugyanis, mint ismert, a kormány úgy határozott nemrég, hogy az Ötvenhatosok terén nem épül meg a Néprajzi Múzeum pályázatán nyertes francia terv. Az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán e helyett az egykori Városligeti Színház szecessziós épületét rekonstruálják, a múzeum pedig távolabb, az emlékmű felé kap új telket.
Baán szerint az, hogy már ismert a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria leendő épülete, a Néprajzi Múzeumra pályázó tervezőknek könnyebbséget is jelent, lesz mihez igazodniuk. És hogy kiket hívnak meg? A miniszteri biztos csak annyit árult el, hogy több magyar induló is lesz, emellett a világ számos országából jelentős építészirodák szállnak majd ringbe a célnak megfelelő múzeumépülettel még sose rendelkező, ám nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gyűjteménnyel bíró Néprajzi Múzeum otthonának megtervezéséért.
A pagoda és a palacsinta vonzásában
A pesti népnyelv gyorsan talált elnevezést a városligeti tó mellé építendő Magyar Zene Háza japán tervére: óriáspalacsintának, gombának, lepénynek is hívják. A tavalyi tervpályázaton nyertes Fudzsimoto Szu építész irodája egy oszlopokon álló, áttetsző üvegfalakkal határolt gömbölyded pavilont képzelt el. Felette egy korongszerű tetőzet állna, amelyben különféle helyiségek is volnának, a föld alatt további termek kapnának helyet. A Petőfi Csarnok helyére építendő Új Nemzeti Galéria a jelenleg ismert elképzelés szerint – amely még feltehetően változik – hasonlóan pavilonszerű, ám inkább egy pagodára emlékeztető alkotás lesz. A dobozszerű tömbökben a kiállítóterek lennének – megkönnyítendő a mesterséges világítást, az installálást –, köztük, az átlátszó üvegfalak mögött közösségi terek, büfé, előadótermek és más funkciók.
