Az ismeretlen gyermek című kiállítás, mely Szulyovszky Sarolta trieszti gyermekkönyv-illusztrátor, grafikus munkásságát mutatja be a Virányosi Közösségi Házban, július 1-jéig látogatható.
A Triesztben élő magyar művész, Szulyovszky Sarolta 2003 óta olyan magyar szerzők gyerekkönyveihez készít látványos, részletgazdag illusztrációkat, mint Máté Angi, László Noémi vagy Finy Petra. Alkotásainak most a Virányosi Közösségi Ház szentelt kamarakiállítást. Szulyovszky Máté Angi Volt egyszer egy című, Az Év Gyermekkönyve 2010-díjat elnyerő mesegyűjteményének látványos illusztrációival mutatkozott be a hazai gyermekirodalmi palettán 2011-ben: már ekkor figyelmet, elismerést vívott ki technikai tudásával, magával ragadó fantáziájával. A könyv később olaszul is megjelent.
A művész jelenleg az illusztráláson túl grafikusokat is tanít, és a magyar illusztrátorok olaszországi bemutatásáért is sokat tesz. Rendezett már kiállítást Olaszországban, Szlovákiában és Magyarországon is. A június elején megnyílt tárlat Szulyovszky mesevilágán kívül az illusztrátor személyes élményeibe is betekintést nyújt. Megtudhatjuk például, hogy a művész kedvenc meséje Andersentől A vadhattyúk: „Gyerekkoromban dián néztük, Apu vetített, Anyu olvasott. Ami leginkább megmaradt bennem, az a királylány kitartása és áldozata, amivel megváltja bátyjait az átoktól” – olvashatjuk vallomását. Az első teremben Szulyovszky Sarolta Finy Petra Egy marék buborék című gyermekverskötetéhez készített illusztrációi láthatóak, amelyeket a művész vegyes technikával készített, akrilfestéket, kollázsolást és fotosopot is használva. László Noémi költő, műfordító Labdarózsa című kötetéhez is Szulyovszky készített mozgalmas illusztrációkat.
A kiállítás második terméhez érve, kiderül, a művész teljesen véletlenül került erre a pályára: 2003 nyarán barátnője, Kiss Katalin, az udinei egyetem magyar lektora hívta fel, hogy nem rajzolna-e valamit az általa fordított meséhez, mert az olasz kiadó magyar illusztrátort szeretne. – Sose rajzoltam még illusztrációt, de örömmel elfogadtam a munkát, festettem egy kis képet, elküldtem a firenzei kiadónak, tetszett nekik, és megjelent a könyvben. Ez volt életem első illusztrációja. Ezt követte két év szünet, amikor egyáltalán nem foglalkoztam illusztrációval, mert elvégeztem egy grafikusiskolát, és elkezdtem grafikusként dolgozni. Majd 2005-ben újra Kiss Kati barátnőm telefonja terelt az illusztráció felé, ezúttal egy teljes könyvhöz keresett illusztrátort. A megrendelő egy pordenonei kiadó volt, aki próbamunkát kért tőlem. Megrajzoltam, elfogadták, így született meg az első könyvem vektoros, azaz digitális illusztrációkkal. Ugyanebben az évben részt vettem a Sarmedei Nemzetközi Illusztrációs Iskola nyári kurzusán. Ezután kezdtem el festeni, a további könyveim akrilfestékkel, kézzel festve készültek – mesél a tárlaton Szulyovszky életútjáról. E képek mellett kapott helyet a művész A hálás virág című könyve, amely a nagyszülőkre emlékezés egyik legszebb gesztusa. Az önéletrajzi ihletésű kötet „a halálról és az újjászületésről szól, a természet körforgásáról, arról, mi a valódi és mi a mű” – nyilatkozta az illusztrátor egy korábbi interjúban.
Szulyovszky képei fantáziadúsak, részletgazdagok, önálló életre kelnek, szinte mesélnek. Képi világukban a nyugtalanság, a fájdalom, a csend mellett jelen van a mozgás, a dinamika, az öröm, valamint a harmónia is. Minden apró részlet lélegzik, mindennek sorsa és jelentősége van.
A kiállítást végigjárva a látogató megbizonyosodhat arról, Szulyovszky Sarolta illusztrációi mély érzelmi töltettel bírnak, és sajátos mesterségbeli tudást mutatnak.
